A fékrendszer légtelenítése: Hogyan csinálja a profi szerviz?

A fékrendszer légtelenítése minden komolyabb fékmunka és a fékfolyadék-csere elengedhetetlen záró lépése. Ha levegő marad a hidraulikában, a pedál szivacsossá válik és a fékút megnyúlik, ezért a művelet nem tűr felületességet. A profi szerviz meghatározott sorrendben, tiszta folyadékkal és a modern autóknál gyakran diagnosztikai műszerrel dolgozik.

Miért kell egyáltalán légteleníteni a fékrendszert?

Levegő többféle úton juthat a fékkörbe. Bekerülhet fékbetét- vagy féktárcsacsere közben, amikor a munkahengert visszatolják, féknyereg vagy fékcső bontásakor, illetve akkor is, ha a tartályban a folyadékszint az elszívás mértékéig lecsökken. Éppen ezért nemcsak folyadékcserénél, hanem szinte minden fékrendszert megbontó munka után szükség van a légtelenítésre. A cél mindig ugyanaz: buborékmentes, tömör hidraulika a pedáltól egészen a kerékfékig.

Milyen sorrendben halad a szakember a kerekekkel?

A hagyományos szabály szerint a főfékhengertől legtávolabb eső keréknél kezdik a munkát, és onnan haladnak a legközelebbi felé. A legtöbb átlós fékkörű autónál ez a jobb hátsó kerékkel indul, majd a bal hátsó, a jobb első és végül a bal első következik. Ez a sorrend biztosítja, hogy a friss folyadék a leghosszabb ágakat is átmossa, és a levegő ne rekedjen benn egyetlen szakaszban sem. A helyes sorrend betartása nélkül a rendszerben maradt buborék rontja a pedálérzetet.

Sok gyártó azonban saját, ettől eltérő sorrendet ír elő, amelyet a szervizadatokból lehet kikeresni. Az elektronikus fékerő-elosztóval és stabilizátorral szerelt autóknál a rossz sorrend akár tartósan levegőt hagyhat a rendszer egyes ágaiban. A szakszerviz ezért nem tippel, hanem a típusra vonatkozó előírás szerint jár el. Így elkerülhető, hogy a munka végén puha maradjon a pedál, és ismételni kelljen a folyamatot.

Milyen módszerekkel végezhető el a légtelenítés?

A legegyszerűbb a két személyes, pedálos módszer: az egyik ember lassan nyomja a fékpedált, a másik a légtelenítő szelepet nyitja és zárja, miközben a régi folyadék egy csövön keresztül átlátszó edénybe folyik. Ez működik, de lassú, és könnyű elhibázni, ha a pedált nem összehangoltan kezelik. Elterjedtebb a nyomásos légtelenítő, amely a tartályra csatlakozva állandó túlnyomással tolja a friss folyadékot a rendszeren keresztül. Ezzel egy szerelő is gyorsan, egyenletesen dolgozhat.

A harmadik megoldás a vákuumos légtelenítő, amely a szelep felől szívja ki a folyadékot és a levegőt. Bármelyik módszert is választják, a lényeg a tisztaság és a folyamatos folyadékutánpótlás, hogy a tartály közben ne fusson szárazra. A profi szerviz általában nyomásos berendezéssel dolgozik, mert ez adja a legkiszámíthatóbb, buborékmentes eredményt. A folyamat végén mindig ellenőrzik a pedál útját és keménységét.

Miért kell sokszor diagnosztikai műszer az ABS-hez?

A blokkolásgátló és a menetstabilizátor hidraulikus egységében apró szelepek és egy szivattyú található, amelyek belső járataiban a levegő makacsul megülhet. Ha ezekbe a kamrákba buborék kerül - jellemzően akkor, ha a rendszer teljesen szárazra futott -, a hagyományos légtelenítés nem tudja onnan kimosni. Ilyenkor a szerelő diagnosztikai műszerrel vezérli az ABS-szivattyút és nyitogatja a belső szelepeket, hogy a folyadék átjárja ezeket a rejtett járatokat. Enélkül a pedál tartósan puha maradhat.

Ez a magyarázata annak, hogy egy látszólag egyszerű fékfolyadék-csere miért igényel néha komolyabb műszerezettséget. A régebbi, egyszerűbb autóknál a hagyományos légtelenítés is elegendő, a modern, sok elektronikát tartalmazó járműveknél azonban a műszeres eljárás sokszor elkerülhetetlen. A megfelelő szoftver ismeri az adott típus légtelenítési rutinját, és lépésről lépésre vezeti a munkát. Ezért érdemes ezt a feladatot felszerelt szervizre bízni.

Miről ismeri fel, hogy levegő van a fékrendszerben?

A legárulkodóbb jel a szivacsos, puha fékpedál, amely a szokásosnál mélyebbre süllyed, és nem ad határozott ellenállást. Sokszor az is jellemző, hogy néhány pumpálás után a pedál keményebbé válik, mert a buborékok ideiglenesen összenyomódnak. Előfordulhat, hogy a fékút érezhetően megnyúlik, és a fékezés kevésbé kiszámítható. Ezek a tünetek együtt szinte biztosan levegőre vagy elöregedett folyadékra utalnak.

Fontos azonban a puha pedál más okait is kizárni, mert nem mindig a levegő a felelős. Hasonló tünetet okozhat egy szivárgó munkahenger, egy elhasználódott főfékhenger vagy a folyadékban felforrt víz erős fékezés után. A szakember ezért nem csak légtelenít, hanem megkeresi a levegő bejutásának okát is. Ha nem szüntetik meg a forrást, a probléma rövid időn belül visszatér.

Milyen fékfolyadékot használnak, és miért számít ez?

A modern autók többsége glikolalapú DOT 4 folyadékot ír elő, egyes sportosabb vagy erősen terhelt rendszerekhez pedig a magasabb forráspontú DOT 5.1 ajánlott. Ezek keverhetők egymással, de a szilikonalapú DOT 5 semmiképp nem keverhető velük, mert az tönkreteszi a rendszert. A helyes típust a kézikönyv és a folyadéktartály sapkája is jelzi, és a szerviz mindig ez alapján dolgozik. A rossz folyadék rontja a fékhatást és károsíthatja a tömítéseket.

A fékfolyadék higroszkópos, vagyis idővel nedvességet szív magába, ami lecsökkenti a forráspontját. Éppen ezért a légtelenítéshez mindig friss, bontatlan flakonból származó folyadékot használnak, nem pedig félig maradt, régóta nyitott palackból. A kimosott, régi folyadék veszélyes hulladék, amelyet a szerviz szabályosan gyűjt és ártalmatlanít. A friss, megfelelő minőségű folyadék a tartós, biztonságos fékezés alapja.

Milyen hibákat követnek el a házi barkácsolók?

A leggyakoribb hiba, hogy a tartályt szárazra futtatják, így levegő kerül az ABS-egységbe, amit aztán műszer nélkül nem tudnak kihajtani. Sokan újra felhasználják a régi folyadékot, vagy rossz sorrendben haladnak, ezért a pedál a munka után is puha marad. Előfordul, hogy a légtelenítő szelepet túlhúzzák vagy éppen berozsdásodott állapotában erőltetik, és a szelep letörik. Egy letört szelep miatt gyakran a teljes féknyerget cserélni kell.

Gyakori hiba az is, hogy a kicsöpögő fékfolyadékot nem törlik le azonnal a fényezésről, pedig az agresszíven marja a lakkot. Sokan elmulasztják a záró ellenőrzést: a pedálpróbát álló helyzetben és a rövid próbautat is. A profi munkához hozzátartozik a folyadékszint pontos beállítása és a tömörség visszaellenőrzése. Ezek az apró, de fontos lépések különböztetik meg a szakszerű légtelenítést a hevenyészett házi megoldástól.

Mennyibe kerül, és milyen gyakran indokolt a művelet?

A fékfolyadék cseréje a hozzá tartozó légtelenítéssel a fékrendszer egyik legolcsóbb karbantartási tétele, jellemzően a kisebb szervizmunkák árkategóriájába esik. A pontos ár függ az autó típusától és attól, hogy szükséges-e műszeres eljárás az ABS-egységhez. A ráfordított összeg a fékrendszer élettartamához és a biztonsághoz képest elenyésző. A legtöbb gyártó kétévente, a megtett kilométertől függetlenül javasolja a folyadékcserét.

Ezen felül légtelenítésre van szükség minden alkalommal, amikor a fékrendszer hidraulikáját megbontják, például munkahenger, fékcső vagy főfékhenger cseréjekor. A budapesti 1autoszervizben a fékfolyadék állapotát műszerrel ellenőrizzük, és a modern autóknál a diagnosztikai berendezéssel végezzük a légtelenítést. Kérdés esetén elérhető a +36 30 675 5580-as telefonszám. Egy időben elvégzett folyadékcsere olcsó biztosíték a megbízható fékezésért.