Autó relé hiba: hogyan teszteljük és cseréljük ki a reléket?

A relé hiba tesztelésének leggyorsabb módja a cserebere: egy gyanús relét kiveszünk, és a helyére egy azonos típusút teszünk egy kevésbé fontos körből. Ha a hiba átvándorol, a relé a rossz; ha marad, a foglalatot vagy a huzalozást kell nézni. A relék a biztosítéktáblákban ülnek, cseréjük pár perc.

Hogyan teszteljük és cseréljük ki a reléket?

A csereberés módszer azért működik, mert a legtöbb autóban ISO szabvány szerinti, 4 vagy 5 lábú mini relék ülnek, és több kör ugyanolyan típust használ. Mielőtt bármit kihúznánk, érdemes lefotózni vagy megjegyezni a relé helyét és állását, mert visszafelé csak egyféleképpen szabad beültetni. A műszeres teszthez multiméterre van szükség: ezzel a tekercs ellenállása és az érintkezők működése is ellenőrizhető. A két módszer kiegészíti egymást - a cserebere gyors terepi próba, a multiméteres mérés pedig egyértelmű választ ad arra, hogy a relé tekercse vagy érintkezője hibás-e. A kulcs mindig az, hogy azonos típusú, azonos lábkiosztású relével dolgozzunk.

Mi a relé, és mi a dolga az autóban?

A relé egy elektromágneses kapcsoló: kis árammal nagy áramot kapcsol. Belül egy tekercs és egy mozgó érintkezőkar van. Amikor a tekercsre a vezérlés kis áramot ad - például a gyújtáskapcsolóból vagy a vezérlőegységből -, a keletkező mágneses tér elhúzza az érintkezőkart, és az összezárja a nagy áramú kört. Így egy vékony, kis terhelésű vezérlőhuzallal lehet nagy fogyasztókat, például az üzemanyag-szivattyút, a fényszórókat, a fűtőventilátort vagy a kürtöt kapcsolni. A relé nélkül ezt a nagy áramot közvetlenül a kapcsolón kellene átvezetni, ami hamar tönkretenné azt. A relé tehát egyszerre kapcsolóerősítő és a vezérlő gyenge áramkörét védő elem is.

A szabványos autórelé 4 vagy 5 lábú. A 4 lábúnál két láb a tekercset kapja, jellemzően 85 és 86 jelöléssel, kettő pedig a kapcsolt nagy áramú kört, 30 és 87 jelöléssel. Az 5 lábú kivitelnél van egy további érintkező, a 87a, amely alaphelyzetben zárt, és a tekercs behúzásakor nyit - ez teszi lehetővé az átváltó működést. Sok relében a tekerccsel párhuzamosan egy dióda vagy ellenállás is van, amely a kikapcsoláskor keletkező feszültséglökést vezeti el, védve a vezérlőegységet. A lábkiosztás a relé tetején fel van tüntetve, és csereberénél ezt kell egyeztetni, mert eltérő kiosztású relé nem cserélhető közvetlenül.

Milyen tünetekből gyanús a relé?

A relé hiba legjellemzőbb tünete, hogy egy fogyasztó szakaszosan vagy egyáltalán nem működik. Ha az üzemanyag-szivattyú relé hibásodik meg, az autó nem indul, vagy menet közben lefullad; ha a fűtőventilátor reléje, akkor nem fúj a fűtés; ha a fényszóróé, kimarad a világítás. A hiba gyakran melegre vagy rázkódásra jön elő, mert a kopott érintkező tágulásra megszakad. Jellemző, hogy a fogyasztó egyszer működik, másszor nem, és nincs stabil szabály - ez a bizonytalan, jövő-menő működés szinte mindig érintkezési hibára utal, ami sokszor éppen a relében van.

A másik árulkodó jel a kattogó relé. Ha a relé gyorsan kattog, de a fogyasztó nem, vagy csak akadozva indul, akkor a tekercs nem kap elég feszültséget ahhoz, hogy stabilan behúzzon: gyenge az akkumulátor, rossz a testelés, vagy laza a tápvezeték. A relé ilyenkor behúz, a feszültség leesik, elenged, majd újra behúz - ebből lesz a jellegzetes kattogás. A hibát tehát nem mindig maga a relé okozza, hanem a tápellátás vagy a testpont, ezért a kattogó relénél előbb a feszültséget és a testelést kell ellenőrizni, mielőtt új relét vennénk. A tiszta kattogás önmagában nem jelenti, hogy a relé rossz.

Hol ülnek a relék az autóban?

A relék néhány jól meghatározott helyen csoportosulnak, jellemzően a biztosítékokkal együtt. A legfontosabb a motortérben lévő biztosítéktábla, ahol a nagy áramú fogyasztók reléi ülnek: az üzemanyag-szivattyú, a hűtőventilátor, az izzítás, a fényszórók reléje. A második az utastéri biztosítékdoboz, ami sokszor a műszerfal végében, a kesztyűtartó mögött vagy a kormányoszlop alatt található, itt vannak a kényelmi fogyasztók reléi. Egyes autókon külön relé bújik meg az ülés alatt, a csomagtérben vagy a központi elektronika közelében. A helyüket a biztosítéktábla fedelének belső oldalán lévő rajz mutatja. Idegen vagy ismeretlen autónál ezért mindig érdemes előbb ezt a rajzot megkeresni, mielőtt bármit kihúznánk.

A megfelelő relé megtalálásához a fedélen vagy a kezelési könyvben lévő kiosztási ábra a kiindulópont: ez jelöli, melyik relé melyik körhöz tartozik. A relék általában feketék, szögletesek, a foglalatból kihúzhatók, és a tetejükön szerepel a típusszám és a lábkiosztás. Sok autóban több azonos típusú relé van, éppen ezért működik a csereberés teszt. Mielőtt bármit kihúznánk, érdemes a gyújtást lekapcsolni, hogy ne kapcsoljunk terhelés alatt. Ha nem egyértelmű, melyik relé mihez tartozik, a kiosztási ábra és a fogyasztó viselkedése együtt vezet rá - például ha a szivattyú néma, a szivattyú reléjét kell keresni a motortéri táblában.

Csereberés teszt: próba azonos típusú relével

A csereberés teszt a leggyorsabb módja annak, hogy szerszám nélkül eldöntsük, hibás-e a relé. A lényege, hogy a gyanús relét kicseréljük egy azonos típusú, azonos lábkiosztású relével, amit egy kevésbé fontos körből veszünk ki - ilyen a kürt, a klíma vagy a hátsó ablakfűtés reléje. Ha a hiba a cserével átköltözik, vagyis a korábban működő kör most romlik el, a gyanús pedig meggyógyul, akkor egyértelmű, hogy a relé volt a hibás. Ez a módszer azért megbízható, mert közvetlen próba, nem elmélet: a relét a saját párján, valós terhelés alatt teszteljük.

A csereberénél két dolgot kell szigorúan betartani. Az első, hogy csak azonos típusú és lábkiosztású relét szabad áttenni, mert a hasonló méret még nem jelent egyező kapcsolást - a 4 és 5 lábú, illetve az átváltó és a sima záró relé nem cserélhető fel. A másodikat sokan elrontják: ha a próbához olyan kört fosztunk meg a relétől, amely biztonsági szempontból fontos, azt utána vissza kell állítani. A teszt után a jó relét vissza kell tenni az eredeti helyére, és csak a bizonyítottan hibás relére kell csereberét venni. Így pár perc alatt, alkatrészvásárlás nélkül kiderül, valóban a relé-e a hibás.

Műszeres teszt: multiméterrel a tekercsre és az érintkezőre

A műszeres teszt akkor ad biztos választ, ha a csereberéhez nincs azonos relé, vagy ha pontosan tudni akarjuk, mi romlott el a relében. A relét kivéve először a tekercs ellenállását mérjük a két vezérlőláb, a 85 és a 86 között: egy ép autórelé tekercse jellemzően 50-120 ohm körüli értéket ad. A végtelen ellenállás szakadt tekercset jelent, a nullához közeli érték zárlatot. Ezután a relét egy külső 12 voltos forrásról behúzatjuk: a tekercsre feszültséget adva kattannia kell, és a kapcsolt lábak, a 30 és a 87 között zárnia. Ez a két mérés a tekercs és az érintkező állapotát is megmutatja.

A kattanás önmagában még nem elég, mert egy elkopott, beégett érintkező zárhat, mégis nagy átmeneti ellenállással, ami a nagy áramot már nem viszi át. Ezért a behúzott relén az érintkező átmeneti ellenállását is érdemes megmérni: néhány tized ohmnál többet nem szabad mutatnia. Ha a tekercs behúz, kattan, de a fogyasztó mégis gyenge vagy nem indul, az beégett érintkezőre utal. A dióda vagy ellenállás nélküli reléknél a polaritás nem számít, a diódás kivitelnél viszont a behúzatáshoz a helyes polaritást kell adni. A multiméteres mérés így egyértelműen szétválasztja a szakadt tekercset, a zárlatot és a kopott érintkezőt.

Mikor a foglalat a hibás, nem a relé?

Sokszor nem a relé, hanem a foglalata a valódi hibaforrás, különösen a nagy áramú köröknél. Az üzemanyag-szivattyú, a hűtőventilátor vagy az izzítás reléjén nagy áram folyik át, és ha a foglalat érintkezője meglazul vagy elkorrodál, az átmeneti ellenállás megnő, a csatlakozás felmelegszik. A hőtől a foglalat műanyagja megbarnul, megolvad, a fémérintkező pedig kiég. A tünet ugyanaz, mint a rossz relénél - szakaszos vagy hiányzó működés -, de itt hiába cseréljük a relét, a hiba a foglalatban marad. Az árulkodó jel a barnult, olvadt, megégett szagú foglalat és a relé lábán a hőnyom.

A foglalathibát a csereberés teszt is elárulja: ha új relével sem javul a hiba, vagy ha az új relé pár nap alatt megint tönkremegy, akkor a foglalat és a huzalozás a felelős. Ilyenkor a relét cserélni önmagában felesleges, mert a rossz érintkezés az új relét is hamar tönkreteszi. A megoldás a foglalat érintkezőjének javítása vagy cseréje: a kiégett foglalatot ki kell vágni, és új relészoknit, úgynevezett pigtailt beforrasztani a huzalokba. A meglazult érintkezőt néha meg lehet szorítani, de a megolvadt darabot cserélni kell. A tartós javítás mindig a foglalat és a vezeték rendbetétele, nem csak a relé újracseréje.

A csere menete, mibe kerül, és mikor forduljon szervizhez?

A relé csere önmagában az egyik legegyszerűbb autós művelet: lekapcsolt gyújtásnál a hibás relét egyenesen ki kell húzni, és az azonos típusú, azonos lábkiosztású újat ütközésig visszanyomni. Tájékoztató árakkal: maga a relé olcsó alkatrész, jellemzően 1500-6000 forint a típustól függően, a beültetése pedig pár perc. Ha viszont a foglalat is sérült, a javítás munkaigényesebb: a pigtail beforrasztása és a huzalozás rendbetétele nagyjából 5-20 ezer forint. Egy elektromos hibakeresés, amíg kiderül, melyik relé vagy foglalat a hibás, tájékoztató jelleggel 8-15 ezer forint körül van, a hiba bonyolultságától függően.

Szervizhez akkor érdemes fordulni, ha a csereberés próba és a relécsere nem oldja meg a hibát, ha a foglalat megégett, vagy ha a relé rendszeresen újra tönkremegy - ezek mögött szinte mindig huzalozási vagy testelési baj áll, amit műszeres kereséssel kell felderíteni. Az is szerelőt kíván, ha nem egyértelmű, melyik relé melyik körhöz tartozik, vagy ha a relé egy vezérlőegységgel összefüggő körben ül. Az egyszerű, azonos típusú relé cseréjét sokan maguk is elvégzik, de a visszatérő relé hiba vagy a beégett foglalat már diagnosztikát igényel, mert ott a relé csak a tünet, nem az ok.