Belső levegő keringtetés gomb: Mikor kell használni és mikor tilos?

A belső levegő keringtetés gomb az egyik legfélreértettebb kapcsoló az autóban: sokan sosem használják, mások állandóan bekapcsolva hagyják. Pedig helyesen alkalmazva gyorsabb hűtést és tisztább belső levegőt ad, rossz helyzetben viszont bepárásodáshoz és fülledtséghez vezet. Ebben a cikkben tisztázzuk, mikor érdemes bekapcsolni, és mikor jobb kikapcsolva hagyni.
Röviden
Ha csak pár perce van, ezt érdemes tudnia:
- A belső levegő keringtetés gomb az egyik legfélreértettebb kapcsoló az autóban: sokan sosem használják, mások állandóan bekapcsolva hagyják. Pedig helyesen alkalmazva gyorsabb hűtést és tisztább belső levegőt ad, rossz helyzetben viszont bepárásodáshoz és fülledtséghez vezet. Ebben a cikkben tisztázzuk, mikor érdemes bekapcsolni, és mikor jobb kikapcsolva hagyni.
- Mit csinál a belső levegő keringtetés gomb.
- Mikor érdemes bekapcsolni a keringtetést.
- Mikor tilos vagy káros a keringtetést használni.
Mit csinál a belső levegő keringtetés gomb?
Kikapcsolt, vagyis friss levegős állásban a rendszer kívülről vezeti be a levegőt, amely a pollenszűrőn átjutva frissíti az utasteret. Ez a normál, alapértelmezett üzemmód, mert folyamatosan cseréli a levegőt, és megelőzi a fülledtséget, valamint a bepárásodást. A kettő közti helyes választás a körülményektől függ, és sok autó automata klímája magától is vált a helyzetnek megfelelően. A gomb tehát nem véletlenszerű, hanem tudatosan használandó funkció, amelynek helyes alkalmazása kényelmi és biztonsági szempontból is számít.
Mikor érdemes bekapcsolni a keringtetést?
A keringtetés legjobb felhasználása a gyors hűtés: nyáron, egy felforrósodott autóban a belső levegő újrahűtése sokkal gyorsabb, mint a kinti forró levegő behozása, ezért a beülés utáni percekben érdemes bekapcsolni. Hasonlóan hasznos, ha kellemetlen külső szag ér, például egy előttünk haladó büdös teherautó, egy trágyázott mező vagy egy alagút kipufogógáza mellett haladunk el. Ilyenkor a keringtetés kizárja a szagot és a szennyezett levegőt, amíg a kellemetlen szakaszon áthaladunk. Poros, füstös környezetben szintén védelmet ad.
A keringtetés akkor is jó szolgálatot tesz, ha a klíma teljesítményét szeretné maximálni nagy melegben, mert a rendszernek nem kell folyamatosan a forró külső levegőt lehűtenie. A lényeg azonban, hogy ez rövid távú, célzott használat legyen: amint a kívánt hőmérsékletet elérte, vagy a szagos szakaszt elhagyta, érdemes visszaváltani friss levegőre. A tartós keringtetés ugyanis rontja a levegő minőségét az utastérben. A gomb tehát egy pillanatnyi eszköz, nem pedig állandó beállítás.

Mikor tilos vagy káros a keringtetést használni?
A keringtetés legfontosabb tiltása a párás, hideg időhöz kötődik: télen, esőben vagy bepárásodásra hajlamos helyzetben a keringtetés visszatartja az utastérben keletkező nedvességet, ami az üvegre csapódik le. A bent ülők kilélegzett párája és a ruhákról párolgó nedvesség így nem tud távozni, a szélvédő pedig gyorsan bepárásodik, ami a látást és a biztonságot rontja. Ezekben a helyzetekben a friss levegő beengedése és a klíma szárító hatása a helyes megoldás. A párásodás elleni harcban a keringtetés az ellenség.
Hosszú úton, tartósan bekapcsolt keringtetésnél a levegő minősége is romlik, mert a rendszer nem hoz be friss oxigént, csak a bent lévő, egyre fáradtabb levegőt forgatja. Ez fülledtséget, álmosságot okozhat, ami hosszú vezetésnél veszélyes, hiszen a figyelem lankad. Ezért autópályán, tartós utazásnál nem javasolt tartósan keringtetni, csak alkalmanként, egy-egy szagos szakaszra. A friss levegő az éberség és a biztonságos vezetés szempontjából is fontos, ezért a keringtetést mértékkel kell adagolni.
Miért párásodik be az üveg keringtetésnél?
A bepárásodás a levegő nedvességtartalmának lecsapódása a hideg üvegfelületen, és a keringtetés éppen ezt a folyamatot erősíti fel. Az utastérben a lélegzés, a nedves ruha, a cipőre tapadt hó és a nyitott ajtón beáramló pára miatt folyamatosan keletkezik nedvesség. Ha a keringtetés be van kapcsolva, ez a nedvesség nem tud a friss levegővel távozni, hanem az utastérben marad, és a hideg üvegen kicsapódik. Így néhány perc alatt bepárásodik a szélvédő és az oldalablakok.
A megoldás egyszerre a friss levegő beengedése és a klíma bekapcsolása, mert a klíma a párologtatón lecsapatja és eltávolítja a nedvességet, szárazabb levegőt adva az utastérbe. A legtöbb autó jégtelenítő állásában automatikusan kikapcsolja a keringtetést, és sok esetben a klímát is bekapcsolja, éppen ezért. Ha téli reggelen bepárásodik az üveg, kapcsolja ki a keringtetést, irányítsa a levegőt a szélvédőre, és kapcsolja be a klímát. Így a pára a leggyorsabban eltűnik, és tiszta marad a kilátás.

Hogyan függ össze a keringtetés és a klíma?
A keringtetés és a klíma két külön funkció, de a hűtés hatékonyságában együtt dolgoznak. Nagy melegben a keringtetés bekapcsolása felgyorsítja a klíma munkáját, mert a rendszernek a már hűtött belső levegőt kell csak tovább hűtenie, nem a forró külsőt. Ezért a leggyorsabb lehűlést a klíma és a keringtetés együttes, rövid ideig tartó használata adja. Amint az utastér kellemesre hűlt, érdemes visszaváltani friss levegőre, hogy a levegő ne fülledjen be.
Télen ezzel szemben a klímát a keringtetés nélkül, friss levegős állásban célszerű használni a párátlanításhoz, mert így a nedvesség a rendszeren át távozik. A klíma ilyenkor nem hűt, hanem szárít, és a friss levegő biztosítja a nedvesség elvezetését. A kettő helyes összehangolása tehát évszakfüggő: nyáron a gyors hűtéshez társul a keringtetés, télen a párátlanításhoz a friss levegő. Aki megérti ezt a logikát, mindig a helyzethez illő, kényelmes és biztonságos belső klímát tud beállítani.
Fogy-e kevesebb üzemanyag keringtetéssel?
Elméletben a keringtetés minimálisan kedvezhet a fogyasztásnak nagy melegben, mert a klíma kompresszorának kevesebbet kell dolgoznia, ha a már hűtött belső levegőt keringeti a rendszer. A gyakorlatban azonban ez a megtakarítás nagyon csekély, szinte elhanyagolható, és nem éri meg a fülledtség vagy a bepárásodás kockázatát. A modern klímák hatékonysága mellett a keringtetés fogyasztási előnye a mindennapi vezetésben alig érzékelhető. Ezért a keringtetést nem a fogyasztás, hanem a komfort és a levegőminőség szempontjából érdemes beállítani.
Fontos, hogy a fogyasztás miatt ne áldozza fel a biztonságot: a bepárásodott üveg vagy a fülledt levegő okozta figyelemvesztés jóval nagyobb kockázat, mint a néhány tized üzemanyag. A klíma használatát általánosságban nem érdemes a keringtetéssel spórolni, mert a párátlanítás és a friss levegő biztonsági funkciók. A legjobb hozzáállás, ha a keringtetést a hűtés gyorsítására és a szagok kizárására használja, nem pedig fogyasztáscsökkentő trükként. A takarékosság itt a kényelmi funkciók háttérbe szorítását nem éri meg.
Mit tegyen, ha beragadt vagy nem vált a csappantyú?
Ha a keringtetés gomb nyomására nem változik érzékelhetően a levegő útja, akkor a csappantyút mozgató kis szervomotor vagy maga a csappantyú akadhatott meg. A tünet lehet, hogy hiába kapcsolja át, mindig ugyanonnan jön a levegő, vagy jellegzetes kattogó, ismétlődő hang hallatszik a műszerfal mögül, amikor a motor nem tudja elmozdítani a csappantyút. Ez a hiba a szellőzőrendszer állítóelemének kopására vagy egy törött csappantyúkarra utalhat. A pontos ok a rendszer átvizsgálásával derül ki.
A javításhoz jellemzően a műszerfal alsó részének vagy a szellőzőház egy részének bontása szükséges, hogy az állítómotor vagy a csappantyú elérhető legyen. Egyes autókon a hiba diagnosztikai műszerrel is behatárolható, mert az állítóelemek helyzete kiolvasható és vezérelhető. A budapesti 1autoszervizben a szellőzés és a klíma csappantyúinak hibáit is vizsgáljuk, és a beragadt vagy hibás állítóelemet szükség szerint cseréljük. Így a keringtetés és a levegőirányítás újra megbízhatóan működik, ami a fűtés és a párátlanítás miatt is fontos.
Hogyan használja okosan télen és nyáron?
A helyes szokás évszakonként eltér, de könnyen megjegyezhető. Nyáron, beüléskor a felforrósodott autóban kapcsolja be a klímát és a keringtetést a gyors hűtéshez, majd amint kellemesre hűlt az utastér, váltson vissza friss levegőre. Szagos, poros szakaszon, alagútban rövid időre szintén hasznos a keringtetés, utána azonban engedjen be friss levegőt. Így élvezi a gyors hűtés és a szagkizárás előnyét anélkül, hogy a levegő befülledne.
Télen a fő szabály, hogy a párásodás ellen a friss levegő és a klíma szárító hatása dolgozik, ezért ilyenkor kerülje a tartós keringtetést. Bepárásodáskor kapcsolja ki a keringtetést, irányítsa a levegőt a szélvédőre, és kapcsolja be a klímát a gyors párátlanításhoz. Hosszú úton, télen-nyáron egyaránt biztosítson friss levegőt, hogy éber maradjon. Ezekkel az egyszerű szokásokkal a keringtetés gomb a szolgálatába áll, és mindig a helyzethez illő, biztonságos belső klímát kap.
A műszaki vizsga működésének műszaki hátteréről a Wikipédia részletes szócikke is olvasható (angol nyelven).
Az autója is ezt a hibát mutatja?
Ha bizonytalan, hogy a saját autójánál mi a teendő, kérjen szakszerű véleményt. Hívjon minket, és segítünk.