Dohos, penészes szag az utastérben, ha nem a klímából jön: hol keresd?

Ha a dohos szag akkor is ott van, amikor a klíma ki van kapcsolva, a nedvesség szinte biztosan az utastérben ül meg. A leggyakoribb forrás a beázott padlószőnyeg, a penészes üléshab vagy egy eldugult pollenszűrőház, amiben megáll a víz. A szag megszüntetéséhez előbb a nedvesség forrását kell megtalálni, utána jöhet a szagtalanítás.

Ha nem a klímából jön a szag, hol keresd?

Fontos elkülöníteni ezt a klímából jövő szagtól, mert a kettőt máshol kell keresni. A klíma penészszaga jellegzetesen a bekapcsolás első pillanataiban, a szellőzőrácsokból tör elő, és pár perc után halványul, ezt a párologtató és a pollenszűrő okozza. Az utastérben megült nedvesség szaga ezzel szemben mindig ott van, klímától függetlenül, és inkább akkor erősödik, ha az autó zárva, melegben állt, vagy eső után. Ha beülve, klíma nélkül is dohos a levegő, a szőnyeg tapintásra hűvös vagy nyirkos, és az ablakok belülről gyorsan bepárásodnak, akkor nem a klímát kell bántani, hanem a nedvességet kell megkeresni.

Miről ismerni fel, hogy nem a klíma a bűnös?

A tünetekből jól szétválasztható a két eset. A klímafüggetlen, utastéri nedvességre a legárulkodóbb jel a tartósan bepárásodó ablak: ha reggelente, főleg hidegben, belülről végigfut a pára az üvegen, és nehezen tűnik el, az azt jelenti, hogy sok víz párolog el valahonnan az utastérből. Ehhez társul a folyamatos dohos szag, ami nem a szellőzőből, hanem mintha mindenhonnan jönne. Sokan arról számolnak be, hogy a szag eső után vagy autómosás után napokig erősebb, ez egyértelműen beázásra utal, nem a klímára. Ha a szag száraz, napos időben is állandó, szintén az utastérben ülő nedvességet kell gyanítani.

A tapintás is sokat elárul. Nyomd meg tenyérrel a padlószőnyeget a vezető- és az utasoldalon, a lábtérben, és a hátsó lábtérben is: ha a szőnyeg vagy az alatta lévő szivacs nyirkos, hűvös, esetleg cuppan, megvan a nedves szőnyeg. Érdemes megnézni a csomagtartó padlóját és a pótkerék üregét is, mert ott gyakran gyűlik meg a víz észrevétlenül. Ha a szőnyeg száraz mindenhol, de a szag mégis megvan, akkor a penész inkább az üléshabban vagy a pollenszűrőházban ül. A száraz kontra nyirkos tapintás az első és legfontosabb szétválasztó lépés a keresésben.

Honnan jut be a víz az utastérbe?

A víz többféle úton jut az utastérbe, és a forrás megtalálása fontosabb, mint maga a takarítás, mert ha nem szüntetjük meg, a szag visszatér. A leggyakoribb ok az eldugult vízelvezetők. A szélvédő alatti víztálca lefolyói, a napfénytető körüli elvezető csövek és az ajtók alján lévő lefolyónyílások levéltől, portól eldugulnak, és a víz nem kifelé, hanem az utastérbe folyik. Egy másik gyakori forrás az elöregedett ajtótömítés vagy szélvédőragasztás, amin beszivárog a víz. Ezek lassan, észrevétlenül áztatják el a szőnyeget, ezért sokáig csak a szag jelzi a bajt.

Vannak rejtettebb okok is. A fűtőradiátor, más néven hőcserélő szivárgása édeskés, párás szagot ad, és a jobb első lábtérben hagy nyirkos, olajos-glikolos foltot, ilyenkor a szélvédő is folyamatosan zsírosan párásodik. A napfénytetős autóknál a tető négy sarkából induló elvezető csövek eldugulása vagy lecsúszása különösen gyakori, mert ilyenkor a tetőben összegyűlő víz a tetőkárpit szélén vagy az A-oszlopon át folyik a padlóra. Ritkábban egy rosszul visszaszerelt alkatrész, például egy szélvédő vagy egy hangszóró tömítetlensége is beengedi a vizet. A forrás típusfüggő, ezért a keresést mindig a nedves folt helyéből visszafelé kell indítani.

A nedvességforrás megtalálása

A keresés a nedves folt behatárolásával kezdődik. Emeld ki a gumi- és textilszőnyegeket, és tapintsd végig alattuk a padlót minden ülésnél. Ahol a szivacs a legnyirkosabb, ott van a víz belépési pontjának közelében, bár a víz a padlólemez mélyedéseiben elvándorolhat, ezért érdemes az egész lábteret feltérképezni. A vezetőoldali nyirkosság gyakran a szélvédő alatti lefolyóra vagy az ajtótömítésre, a jobb első a hőcserélőre, a hátsó lábtér a napfénytető-elvezetőre vagy az ajtólefolyóra utal. A folt elhelyezkedése tehát önmagában is szűkíti a lehetséges forrásokat, mielőtt bármit szétszednénk. A víz ugyanis ott lép be, ahol a szivacs a legátnedvesebb, még akkor is, ha onnan arrébb szivárog.

A forrás igazolásához néha vízpróba kell: kis adagokban, célzottan locsoljuk a gyanús helyet, a szélvédő tövét, a napfénytető keretét, az ajtó tetejét, miközben belül figyeljük, hol csorog be. Az eldugult lefolyókat dróttal vagy sűrített levegővel lehet átjárhatóvá tenni, és rögtön látszik, ha a víz végre kifelé távozik. A hőcserélő szivárgását a hűtőfolyadékszint lassú csökkenése és az édeskés szag árulja el. Ez a módszeres keresés időigényes, de nélküle a takarítás csak tüneti kezelés: a szőnyeg pár nap múlva újra átnedvesedik, a penész és a dohos szag visszatér, és kezdődik minden elölről.

Kiszárítás és utastér-tisztítás

Ha a forrást megszüntettük, jöhet a kiszárítás, ez a szagtalanítás valódi kulcsa, nem a parfüm. A könnyű esetben a szőnyeget felhajtva, az autót jól kiszellőztetve, egy páraelszívóval vagy a fűtés hosszan járatásával ki lehet szárítani a lábteret. A komolyabb beázásnál viszont a szőnyeget és főleg az alatta lévő tompító szivacsot ki kell venni az autóból, mert ez a szivacs literszám tárolja a vizet, és magától hetekig sem szárad ki. A vizes, penészes szivacsot alaposan ki kell mosni és teljesen megszárítani, súlyos esetben cserélni, különben a penész gyökere bent marad.

A száraz felületek után jön az utastér tisztítás és a fertőtlenítés. A penészes szövetet, kárpitot gőztisztítóval és penészölő, fertőtlenítő szerrel kell átdolgozni, hogy ne csak a szagot, hanem a spórákat is elpusztítsuk. Sok szerviz ózongenerátoros kezelést is kínál: az ózon a zárt utastérben a szövetek mélyén is elbontja a szagért felelős szerves anyagokat és a penészspórát. Fontos a sorrend: az ózonozás vagy a szagtalanító csak akkor tartós, ha előtte a nedvességet és a penészgócot fizikailag eltávolítottuk. Aki kihagyja a kiszárítást és egyből illatosít, pár nap múlva ugyanott tart, csak a parfüm alatt.

A pollenszűrőház és a többi rejtett fészek

Ha a szőnyeg száraz, a penész gyakran a pollenszűrőházban vagy magán a szűrőn ül. A pollenszűrő a szélvédő alatti dobozban, a párologtató közelében van, és ha a víztálca lefolyója eldugul, a doboz aljában megáll a víz. Az elázott szűrő és a nedves ház tökéletes táptalaj a penésznek, és bár ez a szag részben a szellőzőn át jön, a doboz maga akkor is bűzlik, ha a klíma ki van kapcsolva. Az eldugult lefolyó kitisztítása és a szűrő cseréje ilyenkor a megoldás, egy régi, elázott pollenszűrő önmagában is erős dohos szagot ad.

Vannak további rejtett fészkek is. A nedvesség beívódhat az üléshabba, kiömlött ital, beázott ablak vagy vizes ruhában való ülés után, és a hab belül penészedni kezd, miközben kívül száraznak tűnik; ilyenkor az ülést meg kell nyomkodni, szag alapján behatárolni, és mélytisztítani. A csomagtartóban a nedves padlószőnyeg, egy ottfelejtett vizes tárgy vagy egy beázott pótkerékakna szintén gyakori. A hátsó kalaptartó, a küszöbök menti kárpit és az ülések alatti területek is gyűjthetik a nedvességet. A keresésnél érdemes szisztematikusan végigszagolni az utasteret, mert a szag erőssége elvezet a fészekhez.

Mibe kerül a szagtalanítás?

Az ár attól függ, mennyi a nedvesség, és hol a forrás. Egy egyszerű eset, egy eldugult lefolyó kitisztítása, pollenszűrő csere, alap utastér tisztítás, jellemzően 10000-25000 Ft körül megoldható. Az ózongenerátoros szagtalanítás önmagában 8000-20000 Ft. Ha a padlószőnyeget és a tompító szivacsot ki kell szedni, kimosni és szárítani, az már komolyabb bontással jár, a munkadíj 25000-60000 Ft közé is felkúszhat, a szivacs cseréjével együtt még több. A pontos ár mindig a beázás mértékétől és a hozzáférés nehézségétől függ, ezért érdemes a forrást előbb megnézetni. Egy alapos állapotfelmérés után derül ki, egyszerű lefolyótisztításról vagy komolyabb bontásról van-e szó.

A rejtett hibák drágíthatnak. Ha a szivárgó hőcserélőt kell cserélni, az sok autóban a műszerfal bontásával jár, és a munkadíj 60000-200000 Ft közé is eshet, típustól függően, ez a legköltségesebb forgatókönyv. Egy elöregedett szélvédőragasztás újratömítése vagy egy ajtótömítés cseréje ehhez képest szerényebb tétel. Fontos látni, hogy a szagtalanítás díja nagyrészt a forrás megszüntetésének költsége, nem magáé a tisztításé, ezért olcsóbb időben, kis nedvességnél lépni, mint megvárni, míg a szivacs teljesen átázik és a penész mindent áthat. A halogatás itt tényleg pénzben is mérhető. Minél tovább ázik a szivacs, annál valószínűbb, hogy már nem elég kimosni, cserélni kell.

Megelőzés és mikor vidd szervizbe?

A megelőzés főleg a vízelvezetők tisztán tartásán múlik. A szélvédő alatti víztálcát és a napfénytető lefolyóit érdemes évente, főleg lombhullás után átnézni, és a leveleket, koszt eltávolítani, hogy a víz szabadon távozzon. Télen a hóból, sárból behordott nedvesség sok kárt tesz: gumiszőnyeg használatával, a vizes szőnyeg időnkénti kiszárításával sokat lehet spórolni. Ha valami kiömlik az autóban, azonnal fel kell itatni és kiszárítani, mielőtt a szivacsba szívódik. A rendszeres szellőztetés és a bepárásodó ablak korai jelének komolyan vétele megelőzi, hogy a nedvesség penészgóccá érjen. A gumiszőnyeg télen különösen sokat számít, amikor a legtöbb hó és sár kerül az utastérbe.

Szervizhez akkor érdemes fordulni, ha a nedvességforrást magad nem találod, ha a szőnyeg alatti szivacs átázott, vagy ha a szag édeskés és a szélvédő zsírosan párásodik, utóbbi a hőcserélő szivárgására utal, ami szakszerű javítást igényel. Szintén jobb szakemberre bízni a mélytisztítást és az ózonozást, mert a félmunka után a penész visszatér. Óbudai műhelyünkben először mindig a nedvesség forrását keressük meg és szüntetjük meg, és csak utána jön a kiszárítás meg a szagtalanítás, így a dohos szag tartósan eltűnik, nem csak pár napra bújik a parfüm alá. A forrás nélkül minden takarítás ideiglenes.