Hengertömítettség-mérés (leak-down): pontosabb a kompressziómérésnél?

A hengertömítettség-mérés, a leak-down teszt hibalokalizálásban pontosabb a kompressziómérésnél, mert nemcsak azt mutatja, hogy baj van, hanem azt is, hol. Álló motorba, felső holtponton fúj be sűrített levegőt, megméri a szivárgás százalékát, és a levegő távozási helye elárulja, a szelep, a gyűrű vagy a tömítés a hibás. Végigvesszük a két mérés különbségét és menetét.

Pontosabb a leak-down a kompressziómérésnél?

Ezért a két mérés nem vetélytárs, hanem egymás kiegészítője. A kompressziómérés gyors, olcsó, és jó szűrővizsgálat: pár perc alatt megmutatja, egészséges-e a hengersor, vagy kilóg valamelyik henger. Ha talál egy gyanús hengert, a leak-down teszt megy tovább, és megmondja, mi és hol a baj. A gyakorlott szerelő ezért sokszor kompresszióméréssel kezd, és csak ott vesz elő leak-down készüléket, ahol egy henger elmarad a többitől, vagy ahol a hiba jellege pontosítást kíván. A kettő együtt sokkal többet ér, mint külön-külön, és a fölösleges bontást is elkerüli.

Mi a különbség a két mérés között?

A kompressziómérés dinamikus: a gyertya helyére csavart nyomásmérővel, indítómotorral pörgetve a motort, azt méri, mekkora csúcsnyomást épít fel a henger néhány löket alatt. Az eredmény egy bar-érték, amely a szelepek, a dugattyúgyűrűk és a hengerfej együttes tömítettségét tükrözi, de összegezve. Ha alacsony, tudjuk, hogy szökik valahol a nyomás, de a módszer nem mondja meg, hol. A hideg és a meleg motor, a pillangószelep állása és az indítási fordulat is befolyásolja az értéket, ezért inkább a hengerek egymáshoz viszonyított arányát nézzük, mint az abszolút számot. Az arány árulja el, melyik henger gyengébb a többinél, és hol érdemes tovább keresni.

A leak-down mérés statikus és fordított logikájú: nem a motor épít nyomást, hanem mi fújunk kívülről sűrített levegőt a hengerbe, miközben a dugattyú a felső holtponton áll, mindkét szelep zárva. Egy kalibrált szűkületen át adagoljuk a levegőt, és két nyomásmérő különbségéből leolvasható, hány százalék szivárog el a hengerből. Mivel a motor közben nem forog, a szökés folyamatos és hallható, így a fül és a kéz megtalálja a távozás helyét. Ez a döntő különbség: a kompresszió egy számot ad, a hengertömítettség-mérés egy százalékot és egy irányt is.

Mit mér a hengertömítettség-mérés pontosan?

A leak-down teszt a henger tömítettségét százalékban fejezi ki: azt mutatja meg, a befújt levegő hány százaléka szökik el a tömítő felületeken. A műszer két manométerből áll, közöttük egy pontosan méretezett szűkülettel. Az egyik oldalra állandó nyomást adunk, a másik oldal a hengerben mérhető nyomást mutatja, és a kettő különbségéből adódik a szivárgás mértéke. Egy nulla százalékos érték tökéletes tömítést jelentene, ami a gyakorlatban nincs; egy egészséges motor néhány százalékos veszteséggel dolgozik, mert a dugattyúgyűrűknél mindig van egy kevés elszivárgás, ez normális. A cél nem a tökéletes nulla, hanem a hengerek kiegyenlített, alacsony értéke.

A mérés azért értékes, mert számszerű és összehasonlítható. Míg a kompressziónál a bar-értéket sok külső tényező befolyásolja, a leak-down statikus, kontrollált körülmények között zajlik, ezért ismételhetőbb. Egy 10 százalék körüli veszteség jó, 20-30 százalék már figyelmeztető, 40 százalék felett komoly a baj. A henger tömítettsége mellett a mérés legnagyobb erénye, hogy a hibás henger azonosítása után rögtön a hiba fajtáját is elárulja, mert a szökő levegő útja hallgatózással pontosan behatárolható. Erről szól a következő rész, mert ez a leak-down igazi előnye. A szám megmondja, mekkora a baj, a szökés hangja pedig azt, hol keresse.

Hol szökik a levegő? A hiba helyének azonosítása

A leak-down teszt legnagyobb ereje, hogy a szökő levegő útja pontosan megmutatja a hiba helyét, méghozzá hallgatózással, minden bontás nélkül. Ha a levegő a szívócsonknál, a légszűrő háza felől hallható, akkor a szívószelep nem zár rendesen. Ha a kipufogócső vagy a kipufogócsonk felől sziszeg, akkor a kipufogószelep tömítetlen. Ha az olajbetöltő nyílásnál vagy a nívópálca csövénél fúj ki a levegő, akkor a dugattyúgyűrűk kopottak, és a levegő a forgattyúházba szökik. Mindegyik esethez más javítás tartozik, ezért óriási különbség, hogy a mérés meg is mondja, melyik szelep vagy alkatrész a hibás.

Van egy negyedik, árulkodó eset: ha a levegő a hűtőfolyadék-tartályban buborékol, vagy a szomszédos hengerbe, illetve a betöltőnyakon át a hűtőrendszerbe szökik, akkor a hengerfejtömítés vagy maga a hengerfej repedt. Ezt más módszerrel nehéz ilyen egyértelműen kimutatni. A hallgatózáshoz elég a fül, de egy tömlővel, mint fonendoszkóppal a szerelő pontosan a forráshoz vezethető. Ez a fajta lokalizálás az, amit a kompressziómérés soha nem ad meg: az csak annyit mond, hogy az adott hengerben baj van, a leak-down viszont a szelep, a gyűrű és a hengerfejtömítés között is különbséget tesz.

Hogyan zajlik egy leak-down teszt lépésről lépésre?

A mérés a motor előkészítésével kezdődik. A legjobb eredményt üzemmeleg motoron kapjuk, mert akkor az alkatrészek a valós hőtágult méretükön vannak. Kivesszük az összes gyújtógyertyát vagy izzítógyertyát, majd a vizsgált hengert pontosan a kompressziós felső holtpontra állítjuk, ahol mindkét szelep zárva van. Ez fontos, mert ha a dugattyú nincs holtponton, a befújt levegő elfordítja a főtengelyt, és a mérés hamis. Ezért a főtengelyt rögzíteni kell, például a bekapcsolt sebességgel és behúzott kézifékkel, vagy a lendkerék megtámasztásával, hogy a nyomás ne forgassa el a motort. A pontos holtpont nélkül a mérés minden esetben hamis, magasabb szivárgást ad.

Ezután a gyertyafuratba csavarjuk a mérő adapterét, és rákötjük a leak-down készüléket, amit előbb a szabályzóval beállítunk a névleges nyomásra. A hengerbe engedjük a sűrített levegőt, és leolvassuk a szivárgás százalékát a második manométeren. Miközben a nyomás áll, végighallgatjuk a lehetséges szökési pontokat: a szívórendszert, a kipufogót, az olajbetöltőt és a hűtőtágulási tartályt. A hengereket egyenként végigmérve összeáll a kép, hengerről hengerre. A művelet hengerenként pár perc, és mivel a motort nem kell pörgetni, sokkal nyugodtabb, kontrolláltabb mérés, mint a kompresszió indítómotoros lökdösése. Épp az álló, csendes mérés miatt hallható tisztán, merre szökik a levegő.

Mikor elég a kompressziómérés?

A kompressziómérésnek megvan a maga jól körülhatárolt helye, és sok esetben teljesen elég. Gyors állapotfelmérésre, használt autó vásárlása előtti ellenőrzésre kiváló: pár perc alatt megmutatja, egyenletesek-e a hengerek, vagy kilóg valamelyik. Ha minden henger közel azonos, jó értéket ad, akkor a motor tömítettsége nagy valószínűséggel rendben van, és nincs szükség további mérésre. A módszer olcsó, a műszer egyszerű, és a hengerek arányából a legtöbb durva hiba, egy égett szelep vagy egy kopott henger, már kiderül. Ezért mint szűrővizsgálat máig nélkülözhetetlen, gyorsan és olcsón megmutatja, hol érdemes tovább vizsgálódni.

A kompresszió akkor kevés, amikor pontosan tudni akarjuk, mi és hol a hiba, mielőtt bontanánk. Ha egy henger elmarad a többitől, a kompresszió nem mondja meg, a szelep, a gyűrű vagy a tömítés-e az ok, márpedig ezek javítása egészen más munka és költség. Ilyenkor lép be a leak-down. Egy régi szerelőfogás a kettő közé esik: a gyanús hengerbe a kompresszió után egy kevés olajat csepegtetve, ha az érték megugrik, a gyűrűk kopottak, ha nem változik, a szelep a hibás. Ez segít, de a leak-down ennél pontosabb és tisztább választ ad.

Mit jelentenek a mért százalékok?

A leak-down százalékos értékeit tapasztalati sávok szerint értékeljük. Nagyjából 10 százalék alatti veszteség egészséges, jól tömítő hengerre utal. A 10-20 százalék közötti tartomány már mutat némi kopást, de sok motornál még üzembiztos, főleg nagyobb futásteljesítménynél. A 20-30 százalék figyelmeztető jel, itt érdemes a szökés helyét megkeresni és a hibát nevesíteni. A 30-40 százalék feletti veszteség komoly tömítetlenséget jelez, amely már teljesítményvesztéssel, egyenetlen járással, olajfogyással járhat. Ezek irányadó sávok, mert a motorok kialakítása eltér, ezért mindig a hengerek egymáshoz viszonyított szórása is árulkodó. Egy kilógó henger önmagában többet elárul, mint a hengersor puszta átlaga.

Az abszolút százaléknál sokszor többet mond a hengerek közötti eltérés. Ha minden henger hasonlóan, mondjuk 12-15 százalékon szivárog, az egyenletes, koros, de rendben lévő motor. Ha viszont az egyik henger 8, a másik 35 százalék, akkor ott célzott hiba van, függetlenül attól, hogy az átlag még jónak tűnne. A mérést mindig üzemmeleg motoron és pontos holtponton érdemes végezni, mert a hideg motor és a nem tökéletes holtpont is hamis, magasabb értéket adhat. A szökés helyének azonosítása pedig legalább annyira fontos, mint a szám maga, mert az mondja meg, mekkora és milyen javítás vár az autóra.

Mibe kerül, és mikor forduljon szervizhez?

Tájékoztató árakkal egy kompressziómérés jellemzően 8-20 ezer forint, mert gyors és egyszerű műszerrel megy. A leak-down teszt alaposabb, több időt és felkészültséget kíván, ezért inkább 15-35 ezer forint körüli tétel, hengerszámtól és hozzáférhetőségtől függően. A kettő gyakran együtt jár: előbb kompresszióval szűrünk, majd a gyanús hengert leak-downnal pontosítjuk. Ez a mérési díj olcsó ahhoz képest, amit egy fölösleges hengerfej-leszedés vagy egy alaptalan motorbontás kerülne, ezért a diagnózisra szánt összeg szinte mindig megtérül a pontosabb, célzottabb javításban. Egy fölöslegesen leszedett hengerfej ára a mérés sokszorosa, ezért éri meg előbb mérni, aztán bontani.

Szervizhez akkor forduljon ilyen méréssel, ha a motor teljesítménye visszaesett, egyenetlenül jár, füstöl, olajat vagy hűtőfolyadékot fogyaszt, vagy ha használt autó vásárlása előtt a motor valós állapotára kíváncsi. Szintén indokolt egy nagyobb, drágább javítás, például hengerfej-felújítás előtt, hogy a bontás tényleg a valódi hibát célozza. Óbudai műhelyünkben a motor tömítettségét előbb kompresszióval szűrjük, és ahol kell, leak-down teszttel mondjuk meg, melyik szelep, gyűrű vagy tömítés a hibás. Így a tulajdonos nem vaktában, hanem mérés alapján dönt a javításról, és nem fizet fölösleges bontásért. A mérés tehát nemcsak a hibát, a felesleges költséget is megspórolja.