Nem mozdul az elektromos ülés: állítómotor, kapcsoló vagy fogaskerék a hiba?

Ha nem mozdul az elektromos ülés, a hiba három helyen keresendő leggyakrabban: a betáplálásnál, vagyis a biztosítéknál vagy a kapcsolónál, magánál az ülésállító motornál, vagy a hajtómű lekopott műanyag fogaskerekénél. A hang sokat elárul: néma ülés inkább áramtalan, kattogó vagy surrogó ülés inkább mechanikai gond, motor vagy fogaskerék.

Állítómotor, kapcsoló vagy fogaskerék, mi a hiba, ha nem mozdul?

Fontos azt is megnézni, hogy csak egy irányban vagy minden mozgásnál elakad-e az ülés. Ha csak az előre-hátra csúszás nem megy, de a magasságállítás és a háttámla dőlése működik, akkor egyetlen motor vagy annak a fogaskereke a gyanús, nem a közös betáplálás. Ha viszont az ülés semmilyen irányba nem mozdul, akkor inkább a közös táp, a biztosíték vagy a kapcsolóblokk a hibás. A memóriás üléseknél még egy vezérlőegység is közbeékelődik, amely külön hibásodhat. Ez a néhány egyszerű megfigyelés, a hang és az érintett irányok száma, már otthon, szerszám nélkül nagyjából behatárolja, hol keresse a bajt a szerelő.

Hogyan épül fel az elektromos ülésállítás?

Az elektromos ülés több különálló mozgásból áll, és mindegyikhez saját kis egyenáramú ülésmozgató motor tartozik. Külön motor mozgatja az ülést előre-hátra a síneken, külön a magasságállítást elöl és hátul, megint másik a háttámla dőlését, és a felsőbb kategóriás üléseknél a deréktámaszt vagy az ülőlap hosszát is. Minden motor egy hajtóművön keresztül fejti ki az erőt, amely a motor gyors forgását lassú, erős mozgássá alakítja, jellemzően csigakerékkel vagy egy menetes orsóval. Ez a hajtómű a rendszer legterheltebb pontja, mert az ülésnek és a benne ülő embernek a teljes súlyát ennek kell megmozgatnia, ezért itt kopik a legtöbb alkatrész.

A vezérlés az ülés oldalán lévő ülés kapcsoló blokkal történik, amelynek formája sokszor az ülés alakját utánozza, hogy kézre essen. A kapcsoló a megfelelő motorra kapcsolja a tápot, és a mozgás irányát a feszültség polaritásának megfordításával váltja. Az egyszerűbb üléseknél a kapcsoló közvetlenül hajtja a motorokat, a memóriás üléseknél viszont egy ülésmodul, egy kis vezérlőegység van közbeiktatva, amely helyzetérzékelőkkel követi az ülés állását, és eltárolja a beállításokat. Ez a felépítés kényelmes, de több ponton hibásodhat: a kapcsolónál, a kábelkötegnél, a motoroknál, a hajtóműveknél és a memóriás rendszereknél a vezérlőnél vagy a helyzetérzékelőnél is.

Milyen tünetből melyik hibára lehet következtetni?

A tünetek elég jól elárulják a hiba jellegét. A teljes némaság, amikor egyetlen mozgás sem indul, és semmi zaj nincs, a közös betáplálásra, kiégett biztosítékra vagy hibás kapcsolóra utal. Ha az ülés kattog vagy búg, de nem mozdul, a motor kap áramot, de a mechanika nem viszi tovább a mozgást, ami lekopott fogaskerékre, beragadt sínre vagy elhasználódott motorra jellemző. Az akadozó, döccenő mozgás, amely néha megy, néha nem, gyakran a sínben lévő szennyeződésre, egy beszorult tárgyra vagy egy kontakthibás kapcsolóra vezethető vissza. A csak melegben vagy csak bizonyos helyzetben jelentkező akadás jellemzően a motor szénkeféinek kopását vagy egy félig letört fogat sejtet.

Az is árulkodó, ha csak egyetlen irány esik ki. Amikor az ülés előre megy, de hátra nem, vagy felfelé igen, lefelé nem, akkor jellemzően a kapcsoló egyik érintkezője oxidálódott, vagy az adott motor egyik forgásiránya adta meg magát. A memóriás ülésnél külön tünet, ha a kézi állítás működik, de a tárolt pozíciót nem hívja vissza, vagy fordítva: ez a vezérlőegység vagy a helyzetérzékelő felé mutat, nem a motor felé. Ha az ülés mozgás közben csattan, majd megáll, gyakran a fogaskerék fogai éppen ekkor ugranak át a kopás miatt. Ezek a részletek segítenek, hogy a szétszerelés előtt behatároljuk a hibát.

A biztosítéktól a lekopott fogaskerékig: a hibalánc

Végigmenve a rendszeren a betáplálástól kifelé, az első láncszem a biztosíték és a relé. Ha ez kiég, jellemzően egyszerre több mozgás is néma marad, mert közös tápról dolgoznak. A következő gyenge pont a kábelköteg az ülés alatt: az ülés folyamatos előre-hátra csúszásától a padló alatt futó vezetékek megtörnek, elszakadnak, vagy a csatlakozó kilazul, és ez időszakos, helyzetfüggő hibát okoz. Ezután jön az ülés kapcsoló, amelynek érintkezői oxidálódnak vagy elkopnak, és egy-egy irányt kihagynak. Ez a három, a biztosíték, a kábelezés és a kapcsoló adja az elektromos oldal jellemző hibáit, és jó hír, hogy ezek általában az olcsóbb, könnyebben javítható végét jelentik a listának.

A mechanikai oldalon az ülésállító motor és a hajtómű a két fő gyanúsított. A motor szénkeféi idővel elkopnak, a forgórész beéghet, és a motor vagy egyáltalán nem indul, vagy csak bemelegedve, akadozva jár. A leggyakoribb mechanikai hiba mégis a hajtómű műanyag fogaskereke: sok gyártó költségcsökkentésből műanyagból készíti a csigakereket, amelynek foga a nagy terhelés alatt lekopik vagy letörik. Ilyenkor a motor szabadon, hangosan pörög, de az ülés nem mozdul, mert a fog nem kapaszkodik. Végül a sín is beragadhat egy beesett érmétől, kavicstól vagy a korróziótól, és a túlterhelt motor hővédelme leold. A hibalánc tehát az olcsó biztosítéktól a bosszantó fogaskerékig terjed.

Hogyan határolható be a hiba otthon?

Néhány egyszerű lépéssel otthon is sokat lehet szűkíteni. Először a biztosítéktáblán érdemes megkeresni az ülés biztosítékát, és szemre, vagy egy olcsó feszültségmérővel ellenőrizni, hogy ép-e. Ha kiégett, a csere olcsó, de ha az új is azonnal kiég, akkor zárlat van a rendszerben, és ott már szakember kell. Ezután érdemes megfigyelni, mit csinál az ülés az egyes irányokban, és a hang alapján szétválasztani az elektromos és a mechanikai hibát. A kábelköteget az ülés alatt szintén meg lehet nézni: gyakran szabad szemmel látszik a megtört, kidörzsölődött szigetelésű vezeték vagy a kilazult csatlakozó, amit vissza lehet pattintani.

A következő lépés a kapcsoló ellenőrzése. Ha egy irány nem megy, de a többi igen, a kapcsoló a fő gyanúsított, és sok esetben egy ismerten jó kapcsolóval kipróbálva gyorsan kiderül, rajta múlik-e. A motor felé úgy lehet tovább lépni, hogy a hajtóművet kézzel megpróbáljuk mozgatni, vagy a motort közvetlenül, a kapcsoló megkerülésével tápoljuk, de ez már óvatosságot kíván, és könnyű elrontani. Ha az ülésállító motor a közvetlen táptól megindul, de a kapcsolóról nem, akkor a kapcsoló vagy a vezeték hibás. Ha a motor közvetlen táppal is csak pörög, az ülés meg nem mozdul, akkor jó eséllyel a fogaskerék kopott le, és a hajtóművet kell megbontani.

Hogyan hozható vissza kézzel a beragadt ülés?

A beragadt ülést sokszor vissza lehet állítani mozgatható helyzetbe, ha az ember tudja, hol nyúljon hozzá. A legegyszerűbb eset, amikor a motor még jó, csak a kapcsoló vagy a vezeték nem ad jelet: ilyenkor a motort a csatlakozójánál közvetlenül, egy vékony vezetékpárral, akár egy kisegítő akkumulátorról meg lehet forgatni, és a polaritás megfordításával mindkét irányba mozgatható, amíg az ülés jó helyzetbe kerül. Ez főleg akkor hasznos, ha az ülés annyira előre vagy hátra ragadt, hogy hozzáférni sem lehet a rögzítő csavarokhoz. A mozgatás után az ülés kiszerelhető, és a tényleges hiba, a kapcsoló vagy a kábel nyugodtan javítható.

Ha a hajtómű fogaskereke tört le, a motorral már nem lehet mozgatni, mert nincs mi kapaszkodjon. Ekkor a hajtóművet le kell csatolni az ülésmozgató orsóról vagy a sín fogaslécéről, és az orsót kézzel, egy megfelelő kulccsal vagy csavarhúzóval lehet tekerni, amíg az ülés a kívánt helyzetbe áll. Beszorult sínnél érdemes átvizsgálni, nem esett-e a sínbe érme, kavics vagy egy leejtett tárgy, mert ennek eltávolítása után a mozgás sokszor magától helyreáll. A cél mindig az, hogy az ülést előbb hozzáférhető helyzetbe hozzuk, mert egy tövig hátracsúszott vagy teljesen felemelt ülésnél a kiszereléshez és a javításhoz szükséges csavarok gyakran elérhetetlenek.

Javítás és mibe kerül?

A javítás módja és ára a hiba helyétől függ. A legolcsóbb eset a kiégett biztosíték cseréje, amely pár száz forintos alkatrész, bár ha rendszeresen kiég, a mögöttes zárlatot is meg kell keresni. Az ülés kapcsoló cseréje tájékoztató jelleggel nagyjából nyolcezertől huszonötezer forintig terjed alkatrészáron, típustól függően. A kábelköteg javítása, egy megtört vezeték újraforrasztása vagy egy csatlakozó cseréje inkább a munkadíjban jelentkezik. Az ülésállító motor cseréje az alkatrésszel együtt jellemzően húszezertől hetvenezer forintig mozog, a memóriás, helyzetérzékelős motorok a drágább végén. Ezek az árak tájékoztató jellegűek, a pontos összeg mindig az adott autótól és a munka nehézségétől függ.

A lekopott fogaskerék javítása kétféle lehet. Egyes hajtóművekhez külön kapható a fogaskerék vagy egy javítókészlet, amely tájékoztató jelleggel tízezertől negyvenezer forintig terjed, és ezzel a teljes drága motoregység cseréje megspórolható. Máshol a fogaskerék csak a komplett hajtóművel vagy motorral együtt cserélhető, ami drágább. A munkadíjat az ülés kiszerelése és a szűk helyen végzett szerelés növeli, mert az ülést sokszor teljesen ki kell venni az autóból, hogy a hajtóműhöz hozzá lehessen férni. Ehhez jön, hogy a memóriás vagy oldallégzsákos üléseknél a bontás előtt az akkumulátort le kell kötni, ami szintén időt, így munkadíjat jelent, de a biztonság miatt elengedhetetlen.

Mikor forduljon szervizhez?

Egy biztosítékcserét vagy egy szemmel látható, kilazult csatlakozó visszapattintását sokan otthon is elvégzik, és ez rendben is van. A határ ott húzódik, ahol az ülést ki kell szerelni, a hajtóművet meg kell bontani, vagy ahol oldallégzsák és övfeszítő van az ülésben. Az utóbbi esetben a helytelen bontás akaratlan légzsáknyílást vagy a rendszer hibáját okozhatja, ezért ilyenkor a munkát szakemberre kell bízni, aki az akkumulátor lekötésével és a megfelelő sorrendben végzi. Ugyanígy szerviz kell, ha a biztosíték ismételten kiég, mert az zárlatot jelez, amit meg kell keresni, mielőtt komolyabb kár keletkezik a kábelkötegben.

Szakszervizhez érdemes fordulni akkor is, ha a hiba időszakos és nehezen elkapható, ha a memóriás ülés vezérlője vagy helyzetérzékelője a gyanús, vagy ha a beragadt ülést nem sikerül biztonságosan mozgatható helyzetbe hozni. Ezeknél a célzott mérés és a megfelelő szerszám sok időt és bosszúságot megspórol. Óbudai műhelyünkben az elektromos ülés hibáját mindig a betáplálás felől kezdjük ellenőrizni, és a hang, valamint az érintett irányok alapján haladunk a kapcsoló, a motor és a hajtómű felé, hogy a drágább alkatrészcsere előtt az olcsó okokat kizárjuk. Az oldallégzsákos üléseknél pedig a biztonságos, feszültségmentesített bontás nálunk alapkövetelmény, mert itt egy elrontott lépés komoly kockázattal jár.