Nem működik a szivargyújtó és a 12V aljzat: biztosíték vagy érintkezés?

Ha nem működik a szivargyújtó és a 12V aljzat, két dolgot érdemes először megnézni: a biztosítékot és az aljzat belső érintkezőjét. Ez a kör az egyik leggyakrabban kiégő biztosítékú az autóban, a belső érintkező pedig könnyen belekövesedik vagy meglazul. Végigvesszük, hogyan dönthető el pár perc alatt, melyikről van szó.

Miért nem működik a szivargyújtó és a 12V aljzat?

A szivargyújtó és a 12V aljzat áramköre egyszerű. A pluszfeszültség a biztosítéktáblától egy vezetéken át jut az aljzat közepén ülő rugós érintkezőhöz, a mínusz pedig az aljzat oldalán lévő fémkengyeleken keresztül a karosszériára testel. A dugó középső fém csúcsa a pluszt, az oldalán kipattanó fémfülek a testet érik. Ha bármelyik pont megszakad, a fogyasztó nem kap áramot. Sok autóban ugyanaz a biztosíték védi a szivargyújtót, a 12V aljzatot, néha a kesztyűtartó aljzatát is, ezért egy kiégett biztosíték egyszerre több aljzatot is némává tehet. Ezt érdemes fejben tartani a hibakeresés elején.

Miért ez az egyik leggyakrabban kiégő biztosíték?

Ez a kör azért ég ki gyakran, mert rengeteg fogyasztót akasztunk rá, és sokat közülük egyszerre. A telefon- és tablettöltők, a fedélzeti kamera, a navigáció, a hűtőtáska, a kézi porszívó és főleg a 12 voltról 230-ra alakító inverter mind innen szívja az áramot. A biztosíték jellemzően 10, 15 vagy 20 amperes, és egy nagyobb inverter vagy egy defektjavító kompresszor önmagában a határára viszi. Ha ilyenkor még egy elosztóval három dugót is bedugunk, a kör túlterhelődik, és a szivargyújtó biztosíték menti a rendszert azzal, hogy kiég. Ez nem hiba, hanem a biztosíték dolga.

A másik gyakori ok a rövidzár. Az aljzat pereme fém, a közepe plusz, és ha egy leejtett pénzérme, hajtű vagy kulcs beesik és összeköti a kettőt, a biztosíték azonnal kiég. A nyitott tárolóba épített aljzat különösen veszélyes emiatt. Gyakori bűnös a rosszul méretezett, olcsó dugó is: ha lötyög az aljzatban, az érintkezés szikrázik, ez helyi túlmelegedést és néha kiégést okoz. A gyenge minőségű töltők belső zárlata szintén kiütheti a biztosítékot. Ezért ha a biztosíték csere után rövid időn belül újra kiég, nem a biztosítékkal van baj, hanem egy rákötött eszközzel vagy egy rövidzárral, amit meg kell keresni.

Biztosíték vagy érintkezés? A tünetekből kiderül

A tünet elárulja, melyik okról van szó. Ha az aljzat teljesen halott, és több különböző töltő, eszköz sem ad benne életjelet, akkor a szivargyújtó biztosíték a fő gyanúsított, különösen, ha a hiba egyik pillanatról a másikra állt be. Ha viszont az aljzat szeszélyes, a töltő hol felébred, hol nem, vagy csak akkor tölt, ha a dugót benyomja, oldalra billenti vagy elforgatja, akkor az érintkező a hibás. A klasszikus tünet, hogy az aljzat nem tölt egyenletesen: a telefon percenként ki-be jelzi a töltést, mert a laza érintkező hol összeér, hol elenged. Ez a ki-be ugráló töltésjelzés majdnem biztos érintkezési hiba.

Segít a keresztbe-ellenőrzés is. Ha az autóban több 12V aljzat van, próbálja ki ugyanazt a töltőt mindegyikben: ha az egyikben megy, a másikban nem, akkor nem a töltővel, hanem az aljzattal vagy annak biztosítékával van baj. Fordítva is érdemes: egy biztosan jó töltővel és egy biztosan jó eszközzel próbálkozzon, hogy kizárja a fogyasztó hibáját. Ha egyszerre több aljzat is halott, az szinte biztosan közös biztosítékra utal. Ha csak egy adott aljzat rossz, miközben a többi működik, akkor annak az egynek az érintkezőjét vagy vezetékét kell nézni. Ez a néhány próba percek alatt behatárolja a hibát.

Hogyan ellenőrizzük a szivargyújtó biztosítékát?

A biztosítékot a biztosítéktáblán kell megkeresni, ami a műszerfal végén, a kesztyűtartó mögött vagy a motortérben ül. A tábla fedelének belső oldalán vagy a kézikönyvben ott a kiosztás, a szivargyújtót gyakran egy öngyújtó-piktogram, esetleg a CIG, ACC vagy 12V felirat jelöli. A gyanús biztosítékot egy műanyag csipesszel kihúzva szemből megnézhető, ép-e a benne futó vékony fémszalag. A biztosabb módszer a próbalámpa vagy a multiméter: a biztosíték tetején van két apró mérőpont, ezeken beépített állapotban is mérhető, hogy van-e rajta feszültség mindkét oldalon. Ha csak az egyik oldalon van feszültség, a biztosíték kiégett.

A kiégett biztosítékot mindig azonos, a táblán jelölt amperértékű darabra kell cserélni. Sosem szabad nagyobbat betenni abban a hitben, hogy akkor nem ég ki: a nagyobb biztosíték valóban tovább bírja, de a vezeték túlmelegedhet, és tűz lehet a vége. Ha az új biztosíték kitart, kész is a javítás, a hiba egy egyszeri túlterhelés volt. Ha viszont rövid időn belül újra kiég, akkor rövidzár vagy egy hibás fogyasztó a háttérben a valódi ok. Ilyenkor húzzon ki minden eszközt az aljzatból, és úgy tegyen be új biztosítékot: ha így már kitart, valamelyik eszköz vagy elosztó a hibás, azt kell megkeresni.

Mitől lesz laza vagy belekövesedett az érintkező?

A központi rugós érintkező feladata, hogy a dugó csúcsát folyamatos nyomással megszorítsa. Ez a rugó az évek, a sok dugás-húzás alatt elfárad, enged a nyomásából, és a dugó csúcsa már csak lazán ér hozzá. Ehhez jön a korrózió: az aljzatba idővel por, morzsa, kiömlött ital, pára kerül, és a fém érintkező felületén vékony, szigetelő oxidréteg, olykor ragacsos, belekövesedett kéreg alakul ki. Ez a réteg megnöveli az átmeneti ellenállást, ezért az aljzat nem tölt rendesen, vagy csak akadozva. A felül nyitott tárolóba épített aljzatok különösen hajlamosak erre, mert bármi belehullhat.

A laza érintkezésnek van egy önerősítő, veszélyes oldala is. Ahol az érintkezés gyenge, ott megnő az ellenállás, és a rajta átfolyó áram helyben felmelegíti a fémet. Egy nagyobb fogyasztónál, például töltő vagy kompresszor mellett ez a pont annyira felforrósodhat, hogy a dugó és az aljzat műanyagja megbarnul, megolvad, néha a fém érintkező is beég. Ez a belekövesedett, beégett kéreg tovább rontja az érintkezést, és a folyamat gyorsul. Ilyenkor már nem elég a tisztítás: a megégett, deformálódott aljzatot cserélni kell, mert a megolvadt műanyag és a beégett fém együtt tűzveszélyes. A barna, olvadt nyomok ezért mindig komoly figyelmeztető jelek.

Hogyan tisztítható ki az aljzat és feszíthető meg az érintkező?

A tisztítás előtt vegye le a feszültséget: a legtöbb aljzat a gyújtással együtt feszültségmentessé válik, de van, amelyik állandóan él, ezért ha nem biztos benne, kösse le az akkumulátort. Ez azért fontos, hogy a szerszám ne okozzon rövidzárat. A belső falat és a központi érintkezőt egy kontakttisztító spray-vel és egy finom csavarhúzóra tekert vékony csiszolóvászonnal lehet átdörzsölni, amíg a fém újra fényes nem lesz. A morzsát, ragacsot óvatosan ki kell kaparni. A cél, hogy a belekövesedett, szigetelő réteg eltűnjön, és tiszta fém érjen tiszta fémhez. A művelet pár perc, de sokszor önmagában megoldja a szivargyújtó hibát.

Ha a tisztítás után is laza a kapcsolat, a központi rugós érintkezőt óvatosan előre lehet feszíteni egy kis csavarhúzóval, hogy nagyobb nyomással szorítsa a dugót. Ugyanígy az oldalsó testelő fülek is kicsit kihajlíthatók, hogy jobban feszüljenek. Fontos a mérték: túl erős hajlítástól eltörhet a fül, vagy a dugó nem megy be. A művelet után próbálja ki egy töltővel, hogy stabil-e a kapcsolat. Ha a fém már megégett, olvadt, vagy a rugó eltört, a tisztítás és a feszítés nem segít, ott az egész aljzatbetétet cserélni kell. A csere sem bonyolult, az aljzat általában egy anyával vagy egy pattintással rögzül a műszerfalban.

Mibe kerül a javítás?

A jó hír, hogy ez az egyik legolcsóbb autós hiba. Egy laposérintkezős biztosíték darabja pár tíz forinttól legfeljebb két-háromszáz forintig terjed, egy egész biztosítékkészlet a kesztyűtartóba pár száz forint. A kontakttisztító spray néhány ezer forint, de évekig kitart, és a többi érintkezőhöz is hasznos a garázsban. Ha az aljzatot cserélni kell, egy utángyártott 12V aljzat vagy szivargyújtó-betét nagyjából 2000-8000 forint, a gyári, márkajelzéssel ellátott darab ennek a többszöröse is lehet. Ha csak egy kiégett biztosítékról vagy egy koszos érintkezőről van szó, az alkatrészköltség gyakorlatilag elhanyagolható, a javítás inkább pár perc odafigyelés kérdése.

A munkadíj a hiba jellegétől függ. Egy biztosíték kiolvasása és cseréje, vagy egy aljzat kitisztítása pár perc, sok helyen külön nem is számláznak érte, vagy egy minimális díjat kérnek. Az aljzat cseréje a hozzáférhetőségtől függ: ha könnyen kivehető, negyedóra, ha a műszerfal egy részét bontani kell hozzá, több. Ez nagyjából 5000-15000 forint közötti munka. Ha a hiba nem az aljzatban, hanem a mögötte futó vezetékben, egy elkorrodált csatlakozóban vagy egy testelési pontban van, a keresés és a javítás tovább tarthat. Ezek tájékoztató árak, a végösszeget a konkrét autó és a hiba határozza meg.

Megelőzés és mikor forduljon szervizhez?

A megelőzés néhány egyszerű szokáson múlik. Ne terhelje túl az aljzatot: egy nagyobb inverter vagy kompresszor mellé ne dugjon még egy elosztót, és a nem használt eszközöket húzza ki. Használjon jó minőségű, az aljzathoz pontosan illő dugókat, mert a lötyögő, olcsó darab szikrázik és melegszik. A modern telefonokat érdemes inkább a gyári USB-aljzatról vagy egy jó töltőről tölteni, az kíméli a szivargyújtó kört. Tartsa tisztán az aljzatot, tegyen bele porvédő kupakot, ha nem használja, így nem esik bele érme vagy morzsa. Ez a néhány apróság a legtöbb szivargyújtó hibát megelőzi.

Szervizhez akkor forduljon, ha a biztosíték csere után újra és újra kiég, mert az rövidzárat vagy hibás fogyasztót jelez, amit meg kell keresni. Ugyanígy szakemberre való, ha az aljzat vagy a dugó megolvadt, megégett, mert az tűzveszélyes, és a sérült részt cserélni kell. Ha a tisztítás és a biztosíték is rendben, de a 12V aljzat mégsem él, akkor a mögötte futó vezetéket, csatlakozót vagy testelést kell bemérni, ami már műszert kíván. Óbudai műhelyünkben az ilyen rejtett vezetékhibát célzott méréssel keressük meg, hogy ne kelljen feleslegesen alkatrészt cserélni. Egy égett szagot árasztó aljzattal semmiképp ne várjon a javítással.