Repedt kipufogó leömlő: kattogó, kopogó hang hidegindításkor

A hidegindításkor jelentkező, majd bemelegedésre elhalkuló kattogó, kopogó hang egyik gyakori oka a repedt kipufogó leömlő vagy a letört leömlőcsavar. Hidegen a rés nyitva van, melegen a fém kitágul és záródik, ezért tűnik el a zaj. Megnézzük, miért reped az öntöttvas, és hogyan rontja a kipufogó szivárgása a lambdaszonda mérését.

Miért kopog, kattog a motor hidegindításkor?

A hangot könnyű összekeverni más zörejjel, például szelephézag vagy hidraulikus emelő kopogásával, ezért érdemes a körülményekre figyelni. A leömlő szivárgása jellemzően csak hidegen, az első percekben szól, tisztán a motor kipufogó oldala felől, és a fordulatszámmal együtt gyorsul a kattogás üteme. A szelepzörej ezzel szemben melegen is megmarad, és inkább a hengerfej tetejéről hallatszik. Ha a hang hidegindításkor a legerősebb, majd pár perc alatt szinte teljesen elhalkul, az erősen a leömlő repedése vagy a leömlőcsavarok lazasága felé mutat, és érdemes ott keresni a hibát, mielőtt a szelephézagot vagy mást gyanúsítanánk.

Mi az a kipufogó leömlő, és miért reped meg?

A kipufogó leömlő az a részegység, amely a hengerekből kilépő égésterméket összegyűjti, és a kipufogórendszer felé vezeti. Sok motoron öntöttvasból készül, mert az jól bírja a magas hőmérsékletet és olcsó, viszont rideg anyag. A leömlő minden indításnál felforrósodik, akár 700-800 fokra, majd leállás után lehűl. Ez a folyamatos tágulás és összehúzódás anyagfáradást okoz, és idővel apró repedések indulnak el, jellemzően az élek, a hegesztések vagy a hengerek közötti átmenetek mentén, ahol a hőfeszültség a legnagyobb. A rideg öntöttvas ezeket a feszültségeket nem tudja rugalmasan levezetni.

A repedést több tényező gyorsítja. A gyakori rövid utak, ahol a leömlő sokszor hőciklust jár be, jobban fárasztják az anyagot, mint az egyenletes, hosszú út. A hiányzó vagy sérült hővédő lemez miatt a leömlőre fröccsenő víz, például mély tócsán áthajtva, a forró öntöttvasat hirtelen lehűti, és ez a hősokk berepesztheti. A többrészes, csőleömlős kialakítás a hegesztések mentén hajlamos repedni, míg az egy darabból öntött vas inkább az éleknél. Bármelyik változatnál a repedés eleinte hajszálvékony, és csak hidegen nyílik ki annyira, hogy hallható legyen, ezért a korai szakaszban könnyű nem észrevenni.

Miért törnek le a leömlőcsavarok?

A leömlőcsavarok, illetve a leömlőt tartó tőcsavarok azért törnek le előszeretettel, mert a legmostohább helyen dolgoznak a motorban. A hengerfej és a leömlő közötti kötést minden hőciklus feszíti: a különböző anyagok, vagyis az alumínium hengerfej és az öntöttvas leömlő eltérő mértékben tágulnak, így a csavarok folyamatos húzó-nyomó igénybevételt kapnak. Emellett a forró, párás, sós környezetben a csavarszár berozsdásodik, beég a menetbe. Az anyagfáradás és a korrózió együtt oda vezet, hogy a csavar egyszer csak elpattan, sokszor épp a hengerfej síkjánál, ahol a legnehezebb hozzáférni, és a kifúrása külön szakmunka.

Ha egy vagy több leömlőcsavar letörik vagy meglazul, a leömlő az adott hengernél nem szorít rendesen a tömítésre, és ott elkezd szivárogni a kipufogógáz. A tünet ugyanaz, mint a repedt leömlőnél: hidegen ütemes kattogás, ami melegen halkul. A javítás viszont itt gyakran nehezebb, mert a beletört csavart ki kell fúrni és a menetet helyreállítani, ami a szűk helyen és a beégett anyag miatt kényes munka. Sok esetben a szerelő a leömlő levételekor derít fényt arra, hogy nemcsak a tömítés fáradt el, hanem egy csavar is elpattant a mélyben, a szem elől takarva.

Miért csak hidegen hallható a kattogás?

A jelenség kulcsa a hőtágulás. Hidegen a repedés két oldala vagy a meglazult csatlakozás felületei a legtávolabb vannak egymástól, így a legnagyobb a rés, amelyen a kipufogógáz kifúj, és ekkor a legerősebb a kattogás. Ahogy a motor beindul és a leömlő felforrósodik, az öntöttvas kitágul, a repedés két pereme egymáshoz közeledik, a tömítési felületek jobban felfekszenek, és a rés részben vagy teljesen záródik. A szűkülő nyíláson egyre kevesebb gáz jut át, ezért a hang pár perc alatt fokozatosan elhalkul, sokszor teljesen meg is szűnik, mintha a hiba magától elmúlna.

Ez a hidegen erős, melegen halkuló jelleg jó diagnosztikai fogódzó, de nem ok a megnyugvásra. Attól, hogy a hang melegen eltűnik, a repedés nem gyógyul be, a következő hidegindításnál ugyanúgy visszatér. Sőt, minden hőciklus tovább tágítja a repedést, így a kipufogó szivárgása nő, és a kattogás idővel egyre hosszabb ideig, egyre melegebb motornál is hallható lesz. Ami eleinte csak az első fél percben szól, később már több perces bemelegedés után is megmarad. Ezért a hidegindításos kattogást nem szabad megszokni: minél előbb kiderül a forrása, annál kisebb és olcsóbb a javítás.

Hogyan állapítható meg a leömlő szivárgása?

A leömlő szivárgásának megállapítása hideg motornál a legegyszerűbb, amikor a hang még jól hallható. A szerelő indítás után a kipufogó oldal felől hallgatja a kattogást, és igyekszik behatárolni, melyik henger környékéről jön. Sokszor kézzel is érezhető a leömlő tömítésénél kilüktető forró levegő, óvatosan közelítve. Árulkodó a korom- vagy kormos-fekete lerakódás a repedés vagy a csatlakozás mentén: ahol a gáz kiszökik, ott a felület bekormozódik, és a tömítés környékén világos, kifújt csík vagy fekete pernye marad. Ezek a nyomok pontosan kijelölik a szivárgás helyét, még a leömlő leszerelése előtt.

A szemrevételezést tükörrel, endoszkóppal vagy a hővédő lemez leszerelésével lehet pontosítani, mert a repedés gyakran takarásban van. Egyes műhelyekben füst- vagy nyomáspróbával keresik a kipufogó szivárgását a rendszeren, ami a rejtett repedést is megmutatja. Fontos a többi zörejforrás kizárása: a szerelő ellenőrzi, hogy a hang tényleg a leömlőtől jön-e, nem a hőpajzs kongásáról, meglazult kipufogófülről vagy szelephézagról van-e szó. A biztos diagnózishoz sokszor a hővédő és néha maga a leömlő leszerelése kell, mert csak így látszik a hajszálrepedés vagy a beletört csavar a menetben, amit takarásból semmilyen műszer nem mutat ki.

Hogyan zavarja a szivárgás a lambdaszonda mérését?

A leömlő szivárgása közvetlenül megzavarhatja a lambdaszonda mérését, ha a rés a szonda előtt van. A kipufogógáz nem folyamatosan, hanem lüktetve áramlik, és a lüktetés alacsony nyomású szakaszaiban a repedésen át friss levegő szívódik be a kipufogóba. Ez a beszívott oxigén a lambdaszondához ér, amely a magas oxigéntartalomból szegény keverékre következtet, pedig a motor valójában nem jár szegényen. A motorvezérlő a téves jelre reagálva dúsít, vagyis több üzemanyagot ad, hogy a vélt szegénységet kompenzálja, és ezzel indul el a baj, hiszen a motor valójában dús keverékkel jár.

Ennek több káros következménye van. A feleslegesen bejuttatott üzemanyag megnöveli a fogyasztást, koromból többet termel, és terheli a katalizátort, dízelnél a részecskeszűrőt. A motorvezérlő üzemanyag-korrekciói eltolódnak, és idővel a rendszer szegény vagy dús keverékre, illetve a lambdaszonda hihetőségére utaló hibakódot tárolhat. A bosszantó az, hogy a szonda vagy a katalizátor ilyenkor hibásnak tűnhet, pedig valójában a leömlő szivárgása a kiváltó ok. Ezért érdemes a lambdás vagy keverékképzési hibáknál a kipufogó tömörségét is ellenőrizni, mielőtt drága alkatrészt cserélnénk feleslegesen, mert a szonda sokszor csak a tünetet jelzi, miközben a valódi ok a leömlőnél van.

Hogyan javítható a repedt leömlő, és mibe kerül?

A repedt leömlő megbízható javítása többnyire a leömlő cseréje új tömítéssel együtt. Az öntöttvas hegesztése lehetséges, de kényes: speciális eljárást és előmelegítést kíván, és nem mindig tartós, ezért a legtöbb esetben a csere a biztos megoldás. A munka része a beletört leömlőcsavarok kifúrása és a menet helyreállítása, ami a nehéz hozzáférés és a beégett anyag miatt a művelet legidőigényesebb része. A leömlő levételekor a szerelő a tömítést mindig cseréli, és ellenőrzi a hővédő lemezt meg a szonda állapotát is, hogy ne kelljen kétszer nekiállni, és minden kopott elem egyszerre újuljon meg.

A költség erősen a helyzettől függ. Ha csak a tömítés fáradt el és a csavarok épek, a javítás tájékoztatóan 20 000-50 000 forint körül megúszható. Ha a leömlőt cserélni kell, az alkatrész maga személyautón nagyjából 30 000-tól 120 000 forintig terjed a típustól függően, plusz a munkadíj. A beletört csavarok kifúrása és menetjavítása a nehéz hozzáférés miatt tovább növeli a munkaóra-igényt, így a teljes javítás 60 000-150 000 forintig is felmehet. A pontos árat a szerelő a hozzáférés és a csavarok állapota ismeretében tudja megmondani, előre csak becsülni lehet.

Megelőzhető-e, és mikor forduljon szervizhez?

Teljesen megelőzni nehéz, mert a hőciklus az öntöttvas természetes ellensége, de néhány dologgal lassítható a folyamat. Érdemes a hővédő lemezeket a helyükön és épen tartani, mert ezek védik a forró leömlőt a hirtelen lehűléstől. Mély vízen, tócsán lassan áthajtva elkerülhető a forró leömlőt érő hősokk. Hideg motort nem kell azonnal magas fordulaton pörgetni, a kíméletes bemelegedés kevésbé terheli az anyagot. A legfontosabb megelőzés mégis az, hogy a hidegindításos kattogást ne hagyja figyelmen kívül, amíg még kicsi a repedés és épek a csavarok, mert így a javítás gyors és olcsó marad.

Szervizhez akkor forduljon, ha a hidegindításos kattogás rendszeressé válik, ha egyre hosszabb ideig tart, ha kipufogógáz-szagot érez az utastérben, vagy ha a motorvezérlő keverékre, lambdaszondára utaló hibát tárol. Minél korábban derül ki a repedés, annál nagyobb az esély, hogy a csavarok még épek, és olcsóbb a javítás, a halogatással a beletört csavarok és a nagyobb repedés csak drágítják a munkát. Óbudai műhelyünkben a hideg motoros meghallgatással és szemrevételezéssel behatároljuk a szivárgást, és megmondjuk, tömítés, csavar vagy teljes leömlőcsere kell-e a megoldáshoz, és előre jelezzük a várható költséget.