Xenon fényszóró elaludt: az előtét (ballaszt) vagy a gyújtó a hibás?

Amikor egy xenon fényszóró kialszik, három alkatrész jöhet szóba: maga a D2S izzó, a nagyfeszültségű gyújtó, vagy a xenon előtét, közismertebb nevén a ballaszt. Mindegyik más tünettel búcsúzik, ezért a jó hír, hogy a hibás elem néhány megfigyeléssel és egy egyszerű oldalcserével jó eséllyel beazonosítható. Nézzük, mi mire utal.

Kialudt a xenon: melyik alkatrész a hibás?

Ez a sorrend azért működik, mert a három alkatrész más-más módon hibásodik. Az izzó fokozatosan öregszik, ezért a haláltusája elnyúló, színes, pislákoló. A ballaszt és a gyújtó inkább hirtelen, teljes kimaradással megy tönkre, mert elektronikáról van szó. A xenon hiba beazonosításának első lépése tehát nem a szétszerelés, hanem a megfigyelés: hogyan indul, hogyan pislog, és a hiba az alkatrésszel vándorol-e. Ezzel a legtöbb esetben megspórolható a felesleges alkatrészcsere, ami xenonnál nem olcsó mulatság.

Hogyan gyújt be egy xenon fényszóró?

A xenon, más néven gázkisüléses fényszóró, alapvetően másképp világít, mint a hagyományos izzó. Nincs benne izzószál: a fényt egy elektromos ív adja, amely az izzó kvarcbúrájában, xenongáz és elpárolgott fémsók között húzódik két elektróda között. Ahhoz, hogy ez az ív létrejöjjön, nagyon magas gyújtófeszültségre van szükség, jóval nagyobbra, mint amit az autó 12 voltos hálózata ad. Ezért a rendszer két elektronikus egységet is használ: a ballasztot és a gyújtót, amelyek együtt keltik és tartják fenn az ívet.

A folyamat lépésről lépésre zajlik. Bekapcsoláskor a xenon előtét, vagyis a ballaszt először felfeszíti a 12 voltot néhány száz voltra, majd a gyújtó ebből egy 20-30 ezer voltos, rövid nagyfeszültségű impulzust állít elő, amely átüti a gázt, és beindítja az ívet. Amint az ív megvan, a gyújtó feladata véget ér, és a ballaszt veszi át a szabályozást: pontosan adagolja az áramot, hogy a fény stabil maradjon, és ne lobogjon. Ez a szabályozott működés a magyarázata annak, hogy a hibás elem tünetei ennyire eltérnek egymástól.

Hogyan lő be és pislákol el a xenon?

Az egészséges xenon indulása jellegzetes. Bekapcsoláskor egy erős felvillanással gyújt, a fény egy pillanatra kékes-lilás, majd pár másodperc alatt, ahogy a fémsók felmelegednek és bepárolognak, beáll a jellemző hűvös fehér színre. Ez a rövid bemelegedési szakasz normális, nem hiba. Egy jó rendszer másodpercek alatt eléri a teljes fényerőt, és onnantól egyenletesen, pislákolás nélkül világít. Ha ismeri ezt a normális képet, sokkal könnyebben veszi észre, amikor valami eltér tőle, mert a xenon hiba szinte mindig ebben a be- és elalvási viselkedésben mutatkozik meg először.

Az elhaló xenon ezzel szemben árulkodóan viselkedik. A kiöregedő izzó egyre inkább rózsaszínbe, magentába vagy halvány lilába hajlik, lassabban gyújt be, és a fényereje leesik. Gyakori, hogy a fény pislákol, ki-be villog, vagy pár perc világítás után, amikor a rendszer felmelegszik, egyszerűen kialszik, majd újra próbálkozik. Ha a xenon ilyen ciklikus, hőfüggő ki-bekapcsolást produkál, vagy a két oldal színe és fényereje szemmel láthatóan eltér, az a kimerülőben lévő alkatrészre utal. A kérdés innen már csak az, hogy az izzó, a gyújtó vagy a ballaszt öregedett-e el.

Mikor a D2S izzó a hibás?

A D2S izzó a leggyakoribb és egyben a legolcsóbb hibaforrás, ezért mindig érdemes vele kezdeni. Az izzó nem hirtelen ég ki, mint a hagyományos égő, hanem lassan öregszik: ahogy az elektródái kopnak és a fémsók fogynak, a szín a fehérből rózsaszínbe, majd lilásba tolódik, a fényerő pedig csökken. Tipikus jel, hogy a fény pislákol, késve gyújt, vagy melegen kimarad, és hidegen még visszajön. Ha a két fényszóró színe eltér, az egyik fehér, a másik rózsaszínes, az szinte biztosan az öregedő D2S izzó.

Az izzót éppen ezért érdemes párban cserélni, még akkor is, ha csak az egyik adta meg magát. A xenon izzók színe a koruk előrehaladtával folyamatosan változik, ezért egy új és egy régi izzó között látható színkülönbség marad, ami zavaró és a műszaki vizsgán is kifogásolható. A D2S izzó cseréje önmagában nem bonyolult, de vigyázni kell: az üvegbúrát csupasz kézzel nem szabad megfogni, mert a bőr zsírja a forró kvarcra égve gyengíti az izzót. A csere után a fénykép beállítását is ellenőrizni kell, hogy ne vakítson a szembejövőre.

Mikor a gyújtó (igniter) a bűnös?

A gyújtó akkor gyanús, ha az izzó teljesen sötét marad, és a színes pislákolás, fokozatos elhalás elmarad. A gyújtó dolga az a nagyfeszültségű impulzus, amely az ívet elindítja; ha ez nincs meg, az ív létre sem jön, ezért a fény meg sem próbál gyújtani, vagy csak egy erőtlen kattanás hallatszik átütés nélkül. Sok autónál a gyújtó külön egység, egy rövid nagyfeszültségű kábellel az izzó foglalatához csatlakozik, más típusoknál viszont a ballasztba van integrálva, és nem cserélhető külön, csak az egész előtéttel együtt.

A gyújtó hibáját az oldalcsere és a bekötés vizsgálata deríti ki. Ha a jó oldali izzót és ballasztot átteszi a néma oldalra, és az izzó ott sem gyújt, miközben a saját oldalán tökéletesen működik, akkor a hiba a néma oldal gyújtójában vagy a hozzá vezető nagyfeszültségű csatlakozásban van. Gyakori bűnös az elkorrodált, nedvességtől tönkrement gyújtófoglalat és a repedt nagyfeszültségű vezeték, mert a víz a fényszórón belül könnyen tönkreteszi ezt a részt. Ilyenkor sokszor nem is az elektronika, hanem a csatlakozás a baj, amit tisztítással vagy foglalatcserével orvosolni lehet.

Mikor a xenon előtét (ballaszt) hibás?

A ballaszt, vagyis a xenon előtét akkor a hibás, ha a fény minden átmenet nélkül, teljesen kimarad, és az oldalcsere is a ballasztot követi. A ballaszt adja a teljes tápellátást és szabályozza az áramot, ezért ha ez megáll, az izzó semmilyen jelet nem ad: nincs villanás, nincs pislákolás, csak sötétség. Tipikus ballaszthiba a hőre jelentkező kimaradás is: a fény pár perc után kikapcsol, mert a felmelegedő elektronika egy hibás alkatrésznél megszakítja a működést, majd lehűlve újra elindul. A műszerfalon sok autó fényszóróhibát vagy AFS-hibát is kijelez.

A ballaszt leggyakrabban a nedvesség és a hő miatt megy tönkre. A repedt ház, a beszivárgó víz, az elkorrodált csatlakozó mind gyakori ok, ezért a hibakeresésnél mindig nézze meg a ballaszt burkolatát és a dugaszát is, mert néha nem az elektronika, hanem egy oxidos csatlakozó a valódi baj. A biztos ítélet itt is az oldalcsere: ha a gyanús ballasztot a másik, jól működő oldalra téve ott is kialszik a fény, akkor a ballaszt a hibás. Fontos, hogy a rendszert mindig lekapcsolt világítás mellett bontsa, mert a xenon előtét kimeneti feszültsége életveszélyes lehet.

Hogyan dönthető el biztosan, és mibe kerül?

A biztos diagnózis lépcsőzetes. Először cserélje át a gyanús D2S izzót a másik oldalra: ha a hiba az izzóval vándorol, megvan az olcsó megoldás. Ha az izzó nem a bűnös, jön a ballaszt oldalcseréje ugyanígy, végül a gyújtó és a bekötés, a nagyfeszültségű csatlakozás, a testelés és a nedvesség ellenőrzése. Ezzel a sorrenddel a xenon hiba szinte mindig beazonosítható anélkül, hogy vaktában cserélgetnénk a drága alkatrészeket. Fontos a biztonság: a gyújtás 20-30 ezer voltos, ezért minden bontást lekapcsolt fényszóró mellett kell végezni.

Az árak alkatrészenként nagyon eltérnek. Egy D2S izzó márkától függően nagyjából 8-30 ezer forint darabonként, és párban ajánlott cserélni. Egy gyári ballaszt, vagyis a xenon előtét sok típuson 40-150 ezer forint, de van, ahol ennél is drágább; jó minőségű utángyártott vagy felújított darabbal olcsóbban meg lehet úszni. A külön gyújtó, ahol cserélhető, jellemzően 10-40 ezer forint. A beépítés munkadíja a hozzáféréstől függ, sok autón a lökhárítót vagy a fényszórót is bontani kell, ezért 10-40 ezer forint között mozog. A pontos árat a típus és a hiba dönti el.

Megelőzés és mikor bízza szakemberre?

A leghasznosabb megelőzés, hogy a xenon izzókat mindig párban cserélje, és a búrát soha ne fogja meg csupasz kézzel, mert a ráégő zsír pontszerű túlmelegedést és korai halált okoz. A víz a xenonrendszer másik nagy ellensége: a repedt fényszóróbúrát, a rossz szellőzőt és a sérült tömítést időben javítsa, mert a beszivárgó nedvesség a ballasztot és a gyújtófoglalatot is tönkreteszi. Ha a fény pislákolni vagy színt váltani kezd, ne várjon vele, mert egy öregedő izzó a szabályozott ballasztot is jobban terheli, és a végén az is ráfizethet.

Szakemberre akkor bízza a dolgot, ha az izzócserén túl kell lépni, vagy ha nem érzi biztonságosnak a nagyfeszültségű alkatrészek bontását. A gyújtó és a ballaszt kimenetén életveszélyes feszültség van, ezért ezekhez csak lekapcsolt, feszültségmentes állapotban szabad nyúlni, és a mérést, oldalcserét is érdemes gyakorlott kézre bízni. Ha a hiba a bekötésben, a nedvességben vagy az AFS-vezérlésben van, az amúgy is műszeres diagnosztikát kíván. Egy budapesti szervizben az oldalcserés bemérés pár perc, és utána már célzottan, felesleges alkatrészcsere nélkül javítható a xenon hiba.