Fényszóró beállítás: hogyan és miért állítják be a lámpa magasságát?

A fényszóró beállítás a lámpa fénykévéjének pontos magasságba és oldalirányba állítása egy kalibrált beállító készülékkel. Azért kell, mert a tompított fény felső határának adott távolságban, adott magasságban kell lennie: ha feljebb áll, vakítja a szembejövőt, ha lejjebb, csak az autó orra elé világít. A jó beállítás tehát arról szól, hova esik a fényhatár.

Mi a fényszóró beállítás, és miért kell hozzá beállító készülék?

A tompított fényben egy jól látható vízszintes határ van: efölött sötét, ez védi a szembejövőt, alatta világos, ez világítja meg az úttestet. Az aszimmetrikus tompított fénynél a jobb oldal, tehát az útpadka felé, feljebb ível, hogy messzebbre lássunk a saját sávunkban, míg a bal oldal alacsonyan marad. A beállító készülék pont ezt a lépcsős vonalat nézi. A magasságot úgy adják meg, hogy a fénykéve tíz méterre bizonyos centimétert essen a lámpaközéphez képest, ezt a lejtést a lámpán vagy a készüléken százalékban is jelölik. Ha ez a szám stimmel, a lámpa a helyére világít, és nem a fák koronáját nézi.

Miből látszik, hogy rosszul áll a lámpa?

A leggyakoribb jel, hogy a szembejövők visszaváltanak, kürtölnek vagy villognak, pedig csak tompítottal megyünk. Ez azt jelenti, hogy a fényhatár túl magasan van, a fénykéve a szemükbe világít. Ez főleg akkor durvul el, ha a csomagtartó tele van, vagy hátul ülnek, mert a megpakolt autó hátulja leül, az orra megemelkedik, és a lámpa még feljebb néz. A másik véglet, amikor a vezető panasza, hogy éjjel alig lát: a fénykéve túl alacsony, csak öt-hat méterre az autó orra elé világít, a távolabbi útszakasz sötétben marad. Mindkettő ugyanannak a hibának a két oldala: a fénykéve nem oda esik, ahova kellene.

A rosszul beállított lámpa aszimmetriában is megmutatkozik: az egyik oldal a fák koronáját, a táblákat világítja, a másik a padkát. Ilyenkor a két lámpa nem egyforma magasan van, jellemzően csak az egyik állítódott el, például ütközés vagy lámpacsere után. Ködben és esőben a túl magas fénykéve visszaverődik a párán, és fehér falat képez a vezető előtt, ami rontja a látást. Az sem ritka, hogy a friss izzócsere után lesz rossz a fénykép, mert a lámpát bontották, és utána senki nem ellenőrizte a beállítást. A tünetek tehát a vakítástól a gyenge megvilágításig terjednek, de a gyökér ugyanaz.

Mitől csúszik el a beállítás magassága?

A fénykéve magasságát az autó testhelyzete határozza meg, ezért minden, ami az autó szintjét változtatja, elmozdítja a fényt. A megroskadt hátsó rugó, a fáradt lengéscsillapító, az elhasználódott futómű mind lejjebb ülteti a hátsó részt, amitől a lámpa felfelé néz. A rossz vagy eltérő keréknyomás oldalanként is billenthet a fénykép magasságán. Nagy szerepe van a terhelésnek is: utánfutó, vonóhorogra akasztott teher vagy tele csomagtartó látványosan felkapja az orrot. A gyári kézi magasságállító, az a kis tekerőgomb a műszerfalon, pont ezért van, hogy pakoláskor a vezető visszaállíthassa a fénykévét a normál helyzetbe.

A másik ok maga a beavatkozás a lámpán. Izzócsere, lámpabúra-csere, koccanás utáni javítás mind elállíthatja a beállító csavarokat. Sok műanyag lámpaháznál a tartócsapok idővel elfáradnak, a búra egy kicsit megsüllyed, és ezzel a fénykéve is elmozdul. Az utángyártott, gyengébb minőségű lámpáknál a reflektor és a foglalat illesztése sem mindig pontos, így hiába állítja be a szerelő, egy-két hónap alatt visszacsúszik. Végül a LED-re vagy xenonra átalakított, de arra nem tervezett lámpáknál a fénykép szórt lesz, a fényhatár elmosódik, és ilyenkor a beállító készülék sem talál éles vonalat, amihez igazodhatna.

Hogyan méri be a fényhatárt a beállító készülék?

A beállításhoz először sík, vízszintes talajra kell állni, mert a készülék a talajhoz képest méri a lámpát. A szerelő ellenőrzi a keréknyomást, kiveszi a felesleges terhet, és a gyári magasságállítót alaphelyzetbe teszi. Ezután a fényszóró állítót a lámpa elé gördíti, és egy lézerrel vagy tükörrel középre igazítja, hogy a készülék optikai tengelye pont a lámpa közepére nézzen. A készülék tetején egy libella vagy digitális szintező mutatja, hogy maga a mérőfej vízszintben van-e. Ez a beállás a mérés fele: ha a készülék ferdén áll, a leolvasott fénykép is hamis lesz, és hiába pontos utána a csavarozás.

Amikor a készülék a helyén van, a szerelő felkapcsolja a tompított fényt, és belenéz a mérőoptikába vagy a kivetített ernyőre. Ott megjelenik a fénykéve, a jellegzetes lépcsős fényhatárral. Az ernyőn egy vízszintes vonal jelzi az előírt magasságot, jellemzően egy-másfél százalékos lejtésnek megfelelő helyen. A cél, hogy a fényhatár vízszintes szakasza épp erre a vonalra simuljon, a lépcső töréspontja pedig a függőleges jelre essen. A készülék fényerőmérővel is meg tudja nézni, elég erős-e a lámpa, és nem szór-e a tiltott irányba. Ebből a képből a szerelő azonnal látja, hogy a lámpa vakít, alacsonyan jár, vagy oldalra húz.

Hogyan állítja be a szerelő a lámpa magasságát?

A tényleges beállítás a lámpán lévő két állítócsavarral történik: az egyik a függőleges, a másik az oldalirányú mozgásért felel. A csavarok a lámpaház tetején vagy hátulján érhetők el, sok autónál csillagfejű vagy imbuszos hajtással. A szerelő a készülék képét figyelve tekeri a magassági csavart, amíg a fényhatár a vonalra ül, majd az oldalirányúval a töréspontot igazítja középre. A két lámpát egymás után, külön-külön állítja, mert a két oldal önállóan mozog. Xenon és LED lámpáknál gyakran van automatikus szintszabályozás, amit előbb szervizállásba kell tenni a diagnosztikával, különben a lámpa a beállítás közben magától elmozdul.

Az automatikus fénymagasság-szabályozású autóknál a beállítás előtt a rendszert alaphelyzetbe kell hozni, sokszor a szinttengely-érzékelő értékének nullázásával. Ha ez az érzékelő vagy a hozzá tartozó rúd meghibásodik, a lámpa a beállítás után is rossz helyre néz, mert a vezérlő téves szintjelet kap. Ilyenkor nem a csavart kell tekerni, hanem az érzékelőt javítani. A beállítás végén a szerelő letakarja az egyik lámpát, és külön ellenőrzi a másikat, majd fordítva, hogy a szórt fény ne zavarjon a mérésbe. A jól beállított lámpánál a fényhatár éles, vízszintes, és a szembejövő sávjában nem emelkedik a szemmagasságba.

Mibe kerül a fényszóró beállítás?

A sima, két lámpára szóló fényszóró beállítás a legtöbb szervizben 3 000 és 8 000 forint közé esik, mert néhány perces munka, ha a lámpa és a futómű rendben van. Ez az ár akkor érvényes, ha csak a csavarokat kell igazítani. Ha a beállítás azért csúszott el, mert a hátsó rugó megroskadt vagy a lengéscsillapító fáradt, akkor előbb a futóművet kell rendbe tenni, és az már külön tétel: egy lengéscsillapító pár csere 40 000 forinttól indul, a rugóé hasonlóan. A beállítás önmagában tehát olcsó, a mögötte lévő futóműhiba viszont megdobja a végösszeget.

Ha az automatikus szintszabályozás érzékelőjét kell cserélni vagy kódolni, az a diagnosztikai idővel együtt jellemzően 15 000 és 40 000 forint között mozog, autótól függően. A xenon lámpák önszintező motorjának cseréje ennél is drágább lehet. Érdemes a beállítást összekötni az izzócserével vagy a lámpabúra pucolásával, mert a bontott lámpát úgyis be kell lőni, és így egy munkadíjból megvan mindkettő. A pontos árat mindig a hiba súlyossága szabja meg: a puszta beállítás pár ezer forint, de ha a lámpaház tartócsapja tört el, akkor a lámpa cseréje kerül a legtöbbe, ami márkától függően több tízezer forint.

Hogyan előzhető meg, hogy elálljon a beállítás?

A legtöbb elcsúszást a futómű és az abroncsok karbantartása előzi meg. Tartsa a gyári keréknyomást mindkét tengelyen, mert a lágy gumi hátul leülteti az autót, és felkapja a fénykévét. Figyelje a hátsó rugókat és a lengéscsillapítókat: ha az autó hátulja megroskadt, vagy pakolás után sokáig lóg, az már a fénymagasságot is viszi magával. Nehéz teher, utánfutó vagy tele csomagtartó esetén használja a műszerfali magasságállító gombot, és utána tekerje vissza. Ez a néhány másodperc megóvja a szembejövőket a vakítástól, és Önt attól, hogy a lámpa a semmibe világítson.

Izzó- vagy lámpacsere után mindig ellenőriztesse a beállítást, mert a bontott lámpa szinte biztosan elmozdul. Kerülje a rossz minőségű, laza illesztésű utángyártott lámpákat és a nem homologizált LED-betéteket, mert ezeknél a fényhatár elmosódik, és tartósan nem tartják a beállítást. Ha koccanás érte az elejét, a lámpa akkor is elállhat, ha látszólag ép maradt, ezért érdemes utána bemérni. A rendszeres, évente egyszeri ellenőrzés, például a szezonális gumicsere mellé beütemezve, olcsó biztosíték arra, hogy a lámpa a helyére világítson, és ne érje kellemetlen meglepetés a műszakin.

Mikor vigye szervizbe, és mi a helyzet a műszaki vizsgán?

Vigye szervizbe a lámpát, amint azt tapasztalja, hogy a szembejövők rendszeresen visszaváltanak, vagy Ön alig lát az úttestből tompítottban. Ugyanígy indokolt a beállítás izzócsere, lámpacsere vagy elejét ért koccanás után. A műszaki fényszóró követelmény szigorú: a vizsgán a fénymérő padon nézik a fénykéve magasságát, a fényhatár helyességét és a fényerőt, és a rosszul beállított, vakító vagy gyenge lámpa hibás tételt jelent. Ha a fénykép szórt, a fényhatár elmosódott, vagy a lámpa ferdén húz, a vizsga elakad, és a beállítást pótolni kell.

A beállítást bízza szakemberre, mert kalibrált beállító készülék nélkül fal előtt csak közelíteni lehet, pontosan bemérni nem. Egy budapesti, óbudai szervizben a lámpa beállítás néhány perc, és azonnal látszik az eredménye a mérőkészülék ernyőjén. Ha a lámpa a beállítás után sem tartja a fényhatárt, akkor mélyebb baj van: fáradt futómű, törött lámpatartó vagy hibás szintérzékelő, és ezeket előbb orvosolni kell. A jó tanács: ne várja meg a műszaki vizsgát a beállítással, mert ott már időzavarban lesz, hanem előtte pár héttel nézesse meg, amikor még nyugodtan javítható a hiba.