Kartergáz lecsapató (Oil Catch Can) beépítése: Megéri közvetlen befecskendezésnél?

A közvetlen befecskendezésű benzinmotorok egyik ismert gyengéje a szívószelepek koksztolódása, amelyet a visszavezetett kartergáz olajködje okoz. A kartergáz lecsapató ezt a folyamatot hivatott csökkenteni azzal, hogy leválasztja az olajat, mielőtt az a szívórendszerbe jutna. A kérdés az, hogy a beépítés valóban megéri-e, és mit vár el cserébe.

Mi az a kartergáz lecsapató, és mit csinál?

A gyári rendszer a blow-by gázokat környezetvédelmi okból nem engedi a szabadba, hanem visszavezeti a motorba elégetésre. Ezzel azonban olajköd is bekerül a szívóoldalra, amely idővel lerakódik. A lecsapató ebbe a körbe iktatódik be: a gázok áthaladnak rajta, az olaj kicsapódik a hidegebb falakon és a terelőlemezeken, a tisztább gáz pedig továbbmegy. A leválasztott olaj a tartály alján gyűlik össze, amelyet időnként üríteni kell.

Miért koksztolódik be a közvetlen befecskendezésű motor szívószelepe?

A hagyományos, szívócsőbe fecskendező motoroknál az üzemanyag a szívószelepek hátoldalán áramlik át, és a benzin tisztító adalékai folyamatosan lemossák a szelepekről a lerakódást. A közvetlen befecskendezésnél azonban az üzemanyag közvetlenül a hengerbe jut, így soha nem éri a szívószelepek hátoldalát. Ezért ott semmi nem mossa le a visszavezetett kartergáz olajködjét és a kipufogógáz-visszavezetésből érkező kormot.

Ennek eredményeként a szívószelepeken és a szívócsatornákban fokozatosan kemény, kokszos réteg épül fel. Ez idővel szűkíti a szelepek szabad keresztmetszetét, rontja a hengerek töltését, és egyenetlen járást, teljesítménycsökkenést, hidegindítási gondokat okozhat. Súlyosabb esetben a szeleptányérra tapadt darabok a tömítettséget is ronthatják. Éppen ezért a közvetlen befecskendezésű motorok jóval érzékenyebbek erre a jelenségre, mint a régebbi szívócsöves konstrukciók.

Hogyan segíthet az olajleválasztó a lerakódás ellen?

A lecsapató azon a ponton avatkozik be, ahol a probléma forrása van: mielőtt az olajos kartergáz elérné a szívóoldalt, kiszűri belőle a párát és az olajködöt. Minél kevesebb olaj jut a szívószelepekre, annál lassabban épül fel rajtuk a kokszos réteg. Egy jó minőségű, terelőlemezekkel ellátott lecsapató érezhetően csökkentheti a szívóoldal elszennyeződésének ütemét, különösen sokat futott, sok rövid utat teljesítő autóknál.

Fontos ugyanakkor reálisan látni a hatását: a lecsapató lassítja, de nem szünteti meg teljesen a lerakódást. A leválasztás hatásfoka nem száz százalék, és a kokszosodáshoz a kipufogógáz-visszavezetésből érkező korom is hozzájárul, amit a lecsapató nem érint. Ezért reális elvárás, hogy a beépítés kitolja a szükséges tisztítások közötti időt, nem pedig, hogy örökre megoldja a problémát. A hatás inkább megelőző, mint gyógyító jellegű.

Mi az, amit a lecsapató nem old meg?

A leggyakoribb tévhit, hogy a lecsapató beépítése után a szívószelepek magától megtisztulnak. Ez nem igaz: az eszköz csak a jövőbeni lerakódás egy részét előzi meg, a már felépült kokszos réteget nem távolítja el. Ha a szelepek már erősen szennyezettek, azt előbb külön el kell távolítani, a lecsapató csak ezután fejti ki a megelőző hatását. Az eszköz tehát nem tisztítószer, hanem megelőző kiegészítő.

Nem befolyásolja továbbá a kipufogógáz-visszavezetés által bevitt korom mennyiségét sem, amely szintén részt vesz a kokszosodásban. Emellett a lecsapató nem javít a rossz minőségű olaj, a túl hosszú olajcsere-periódus vagy a kopott motor okozta fokozott olajfogyasztáson. Ha a motor sok olajat fogyaszt vagy elhanyagolt, a lecsapató önmagában nem oldja meg a gyökérproblémát. A karbantartás alapjait tehát nem váltja ki, csak kiegészíti.

Milyen kockázatokkal és karbantartással jár a beépítés?

A lecsapató nem szereld-fel-és-felejtsd-el megoldás, mert rendszeres ürítést igényel: a benne összegyűlt olajat időszakosan le kell engedni, különben megtelik és elveszti a funkcióját. Az ürítés gyakorisága a motor állapotától és a vezetési stílustól függ, ezért érdemes eleinte gyakrabban ellenőrizni. Ha megfeledkeznek róla, a tele tartály akár vissza is engedheti az olajat a rendszerbe.

A nem megfelelő beépítés önmagában is okozhat gondot, mert a forgattyúházszellőzés kényes egyensúlyú rendszer. Egy rosszul méretezett vagy szűkös átömlésű lecsapató megzavarhatja a szellőzést, és nyomásproblémát okozhat a motorban. Télen külön figyelmet igényel, mert a lecsapódó pára megfagyhat és eljegesedhet, elzárva a vezetéket. Ezért fontos a jó minőségű, fűtött vagy megfelelően elhelyezett kivitel és a szakszerű bekötés. Érdemes olyan típust választani, amely megfelelő átömlési keresztmetszetet és belső terelést biztosít, mert a túl kicsi vagy rosszul kialakított tartály nem tölti be a szerepét. A beépítést és a bekötés útvonalát célszerű szakemberrel egyeztetni, hogy a gyári szellőzés működése ne sérüljön.

Számít-e a garancia és a műszaki megfelelőség?

A gyári forgattyúházszellőző rendszer a motor jóváhagyott, homologizált kialakításának része, ezért annak átalakítása nem mindegy. Új autónál a nem gyári kiegészítők beépítése a gyártó szemében kifogásolható lehet, ha kár keletkezik, ezért a garancia kérdését érdemes előre tisztázni. A cél az legyen, hogy a beavatkozás a rendszer működését ne rontsa, és ne járjon a károsanyag-kibocsátás növekedésével.

A műszaki megfelelőség szempontjából a lényeg, hogy a zárt rendszer zárt maradjon, és a gázok továbbra is a motorba, ne a szabadba jussanak. Egy jól kivitelezett, zárt körbe iktatott lecsapató ezt biztosítja. A szabadba szellőző, nyílt megoldások viszont kifogásolhatók, mert a blow-by gázok a környezetbe kerülnek. Ezért mindig a zárt, visszavezetett rendszert megőrző kialakítást érdemes választani, és szakemberrel beköttetni.

Milyen alternatívák léteznek a szívószelep tisztítására?

Ha a szívószelepek már erősen kokszosak, a leghatékonyabb megoldás a mechanikus tisztítás, amelyet gyakran dióhéj-granulátumos eljárással végeznek. Ennek során a szívócsonk leszerelése után finom granulátumot fújnak a szelepekre, amely leveri a kemény lerakódást anélkül, hogy a fémet károsítaná. Ez alaposan visszaállítja az eredeti állapotot, de munkaigényes, ezért nem olcsó beavatkozás.

Léteznek vegyszeres tisztítási módszerek is, amelyek enyhébb esetben segíthetnek, de az erős, megkeményedett kokszot csak korlátozottan oldják. A megelőzés oldalán sokat számít a minőségi motorolaj, az előírt olajcsere-periódus betartása, valamint az, hogy a motort időnként hosszabb, terheltebb úton is járassák. Ezek együtt lassítják a kokszosodást. A lecsapató beépítése ezen eszközök egyike, nem pedig a többit kiváltó csodaszer.

Kinek éri meg valójában a beépítés?

A kartergáz lecsapató főként a közvetlen befecskendezésű, olajködre és kokszosodásra hajlamos motoroknál hozhat érdemi hasznot, különösen ha a tulajdonos hosszú távon tartja meg az autót. Aki sokat fut a járművel, hajlandó a rendszeres ürítésre, és minőségi, szakszerűen bekötött eszközt választ, az reálisan számíthat arra, hogy ritkábban kell szívószelepet tisztíttatnia. Ilyen használat mellett a beépítés megtérülő megelőzés lehet, különösen egy olyan motornál, amely köztudottan hajlamos a lerakódásra. A várható haszon annál nagyobb, minél tovább és minél többet használják az autót a beépítés után.

Kevésbé éri meg viszont annak, aki keveset autózik, hamarosan lecseréli a járművet, vagy nem hajlandó a rendszeres karbantartásra, mert az elhanyagolt lecsapató többet árthat, mint használ. Aki nem közvetlen befecskendezésű motorral rendelkezik, annál a várható haszon eleve kisebb. A döntés tehát mindig a konkrét motortól, a használati módtól és a gondosságtól függ. Legjobb, ha a beépítés előtt szakemberrel is átbeszéli a várható előnyöket és a kötelezettségeket.