Melyik motorolajat válasszam? 5W-30 vs 5W-40 és a gyári előírás

A motorolaj kiválasztásában nem a márka, hanem a gyári előírás dönt: azt az olajat kell betölteni, amelynek viszkozitása és jóváhagyása megegyezik a kezelési könyvben vagy az olajsapkán megadottal. Megnézzük, mit jelentenek a SAE-számok, mi a különbség az 5W-30 és az 5W-40 között, és miért fontosabb az ACEA-jóváhagyás a márkanévnél.
Röviden
A cikk főbb pontjai egy pillantásra:
- A motorolaj kiválasztásában nem a márka, hanem a gyári előírás dönt: azt az olajat kell betölteni, amelynek viszkozitása és jóváhagyása megegyezik a kezelési könyvben vagy az olajsapkán megadottal. Megnézzük, mit jelentenek a SAE-számok, mi a különbség az 5W-30 és az 5W-40 között, és miért fontosabb az ACEA-jóváhagyás a márkanévnél.
- Melyik motorolajat válasszam.
- Mit jelentenek a SAE-számok az 5W-30-ban.
- 5W-30 vs 5W-40: mi a különbség a gyakorlatban.
Melyik motorolajat válasszam?
A gyakori tévhit, hogy a drágább vagy ismertebb márka önmagában jobb. A motor szempontjából az számít, hogy az olaj teljesíti-e az előírt szabványt és jóváhagyást, mert ezek konkrét, mért követelmények: hőállóság, kopásvédelem, tisztántartó képesség, a hajtáslánc és a szűrők kímélete. Egy olcsóbb, de a helyes ACEA-osztályt és gyári engedélyt viselő olaj jobb választás, mint egy drága, de nem megfelelő jóváhagyású termék. A sorrend tehát világos: először a gyári előírás, azon belül a viszkozitás és a jóváhagyás, és csak ezután, ezek keretein belül válasszon márkát vagy árat.
Mit jelentenek a SAE-számok az 5W-30-ban?
A SAE-számok, például az 5W-30, a motorolaj viszkozitását, vagyis a folyósságát írják le két hőmérsékleten. A W betű előtti szám a hidegviselkedésre utal: az 5W azt jelenti, hogy az olaj hidegen elég folyós marad ahhoz, hogy indításkor gyorsan eljusson a kenési pontokra. Minél kisebb ez a szám, annál jobban bírja a hideget: a 0W jobban folyik fagyban, mint az 5W vagy a 10W. A W a winter, tehát a tél szó rövidítése, ezért kötik a hidegindításhoz. Hideg éghajlaton a kisebb W-szám gyorsabb kenést, kevesebb indítási kopást jelent.
A W utáni szám, a 30 vagy a 40, az olaj viszkozitását jellemzi üzemi hőmérsékleten, nagyjából 100 Celsius-fokon. A nagyobb szám vastagabb, ellenállóbb olajfilmet jelent melegen: a 40-es forrón valamivel sűrűbb marad, mint a 30-as. A viszkozitás tehát nem minőség, hanem folyóssági tulajdonság, és mindkét irányban van optimuma. A többfokozatú, W-s olajok azért fejlődtek ki, hogy egyszerre legyenek hidegen folyósak és melegen elég ellenállóak, szemben a régi, egyfokozatú olajokkal. A helyes viszkozitást a motor tervezésekor határozzák meg, a hézagokhoz, az olajszivattyú teljesítményéhez és a kenési igényhez igazítva.

5W-30 vs 5W-40: mi a különbség a gyakorlatban?
A két olaj hidegen egyforma, mindkettő 5W, a különbség melegen jelentkezik: az 5W-40 üzemi hőmérsékleten valamivel vastagabb olajfilmet ad, mint az 5W-30. Az 5W-30 folyósabb marad, ami kisebb belső súrlódást és általában valamivel alacsonyabb fogyasztást jelent, ezért sok modern, alacsony fogyasztásra és részecskeszűrőre tervezett motor ezt írja elő. Az 5W-40 vastagabb filmje jobban tűri a magas terhelést, a hőt és a nagyobb hézagokat, ezért régebbi, sokat futott, vagy erősen terhelt, sportos motoroknál, illetve melegebb éghajlaton gyakori előírás. A gyakorlatban a kettő közül azt kell tölteni, amelyiket a gyártó megadta.
Sokat futott motorba nem attól lesz jobb, ha vastagabb olajat töltünk, hacsak a gyártó nem enged több viszkozitást. Az idős motor kopott hézagai miatt néha valóban indokolt lehet az 5W-40, ha a motor melegen olajat fogyaszt vagy nyomáscsökkenést mutat, de ezt szerelővel érdemes eldönteni, nem tippre. Ugyanígy hiba a friss, 5W-30-ra tervezett motorba csak azért 5W-40-et tölteni, mert az vastagabbnak, tehát biztonságosabbnak tűnik. A gyári előírás a mérvadó, mert a motor olajhézagait, a szivattyú teljesítményét és a szűrők igényét ahhoz a viszkozitáshoz tervezték, nem egy általunk vastagabbnak érzett értékhez.
Miért fontosabb az ACEA-jóváhagyás, mint a márka?
Az ACEA az európai autógyártók szövetségének olajszabványa, amely a viszkozitáson túl azt írja le, mire képes az olaj: mennyire hőálló, mennyire véd a kopás ellen, mennyire tartja tisztán a motort, és mennyire kíméli az utókezelő rendszereket. Az ACEA-osztály, például az A/B a benzin- és dízelmotorokra, a C az alacsony hamutartalmú, részecskeszűrős motorokra vonatkozik. Ez azért fontosabb a márkanévnél, mert konkrét, mérhető követelményeket takar: két azonos ACEA-osztályú olaj a lényegi tulajdonságokban egyenértékű, függetlenül attól, melyik gyártó tölti flakonba. A márka a csomagoláson dönt, az ACEA a motor védelmén.
Sok autógyártó az ACEA-n túl saját, szigorúbb jóváhagyást is előír, például bizonyos VW-, Mercedes- vagy BMW-engedélyeket, amelyeket a flakonon fel kell tüntetni. Ezek a gyári jóváhagyások a legmegbízhatóbb kapaszkodók, mert az adott motorcsaládra hangolt, bevizsgált követelményt jelentenek. Ezért ha a kezelési könyv konkrét gyári engedélyszámot ad meg, azt keresse a flakonon, ne csak a viszkozitást. A helyes viszkozitás és a megfelelő ACEA-osztály vagy gyári jóváhagyás együtt adja a jó választást, a márkanév ehhez képest másodlagos, és önmagában nem garancia semmire. Ezért a flakonon a gyári engedélyszámot kell keresni, és ha az szerepel rajta, biztosak lehetünk benne, hogy az olaj az adott motorra való.

Low-SAPS olaj és a DPF: miért számít?
A low-SAPS olaj csökkentett szulfáthamu-, foszfor- és kéntartalmú motorolaj, amelyet a részecskeszűrős, katalizátoros motorokhoz fejlesztettek. A rövidítés éppen erre a három anyagra utal, mert ezek azok, amelyek elégve hamut hagynak maguk után. A hagyományos, magas hamutartalmú olaj a dízel részecskeszűrőben, a DPF-ben lerakódik, eltömíti, és rontja a katalizátor működését. A low-SAPS, ACEA C-osztályú olaj ezt a lerakódást csökkenti, ezért hosszabb ideig tartja tisztán és működőképesen a szűrőt. Ezeknél a motoroknál a helyes viszkozitás önmagában nem elég, a low-SAPS jóváhagyás legalább annyira fontos. A rövidítés a kis hamu-, foszfor- és kéntartalomra utal, és pontosan ezért kíméli a részecskeszűrőt és a katalizátort a hagyományos olajhoz képest.
Ha egy részecskeszűrős dízelbe tévedésből magas hamutartalmú, nem C-osztályú olaj kerül, a DPF gyorsabban eltömődik, sűrűbben kér regenerálást, végül idő előtt cserére szorulhat, ami komoly költség. Ezért a modern dízeleknél és sok benzinesnél is kiemelten fontos, hogy csak a gyári által előírt, low-SAPS, megfelelő ACEA C-osztályú olajat töltsön be. A viszkozitás lehet ugyanaz, mondjuk 5W-30, de a hamutartalom és a jóváhagyás dönti el, hogy az olaj véd vagy árt a szűrőnek. Kétség esetén inkább egyeztessen a szervizzel, mint hogy rossz olajjal tegye tönkre a drága utókezelőt.
Mi történik rossz viszkozitásnál?
Ha a betöltött olaj a kelleténél vastagabb, hidegen lassabban jut el a kenési pontokra, ezért indítás után hosszabb ideig marad száraz, kopik a vezérlés, a turbó és a csapágyak. A túl sűrű olaj nagyobb belső ellenállást is jelent, ami több fogyasztást és a hidraulikus elemek, például a hidraulikus szelephézag-kiegyenlítők vagy a vezérlésállító lassabb, akadozó működését okozza. Ilyenkor hidegen kopogó hangot, a vezérlésállító hibáját, gyengébb reagálást tapasztalhat. A vastagabb olaj tehát nem eleve jobb, adott motoron kifejezetten ronthatja a kenést és a működést. Ezek a tünetek főleg hidegben, indítás után jelentkeznek, amíg az olaj a kelleténél lassabban jut el a felső kenési pontokra.
Ha viszont a kelleténél hígabb olaj kerül a motorba, melegen elvékonyodik az olajfilm, csökken az olajnyomás, és a fémfelületek jobban egymáshoz érnek, ami fokozott kopáshoz, csapágykárhoz vezethet. A túl híg olaj melegen könnyebben átpréselődik a hézagokon, ezért a motor olajat fogyaszthat, és a nyomás lecsökkenhet, amit az olajnyomásjelző lámpa jelez. A helyes viszkozitás mindig a gyári előírás, mert azt a motor kenési rendszeréhez, hézagaihoz méretezték. A rossz viszkozitás kára sokszor nem azonnal, hanem tízezer kilométerek alatt, lassú kopásként jelentkezik, ezért nem érdemes tippre eltérni az előírástól.

Csereintervallum és mibe kerül?
A csereintervallumot szintén a gyártó adja meg, jellemzően 15 000-30 000 kilométer vagy egy-két év között, attól függően, fix vagy élettartam-alapú, úgynevezett long-life szervizről van szó. A long-life intervallum hosszú, de csak a hozzá előírt, drágább, speciális jóváhagyású olajjal és főleg autópályás használatnál tartható; sok rövid, városi úton, hidegindítással terhelt autónál érdemes ennél gyakrabban, évente vagy 15 000 kilométerenként cserélni. Óbudán, ahol sok a rövid táv, a gyakoribb csere sokszor kifizetődőbb, mint a maximális intervallum kihúzása, mert a rövid utak jobban terhelik az olajat. A rövid, városi utak jobban terhelik az olajat, mert a motor ilyenkor nem melegszik fel rendesen, és a lecsapódó pára az olajban marad.
Az olajcsere ára az olaj mennyiségétől, minőségétől és a szűrő árától függ. Tájékoztató jelleggel egy olaj- és olajszűrőcsere kisebb benzines autón nagyjából 20 000-40 000 forint, nagyobb, több olajat igénylő vagy speciális, gyári jóváhagyású, low-SAPS olajat kérő motoroknál 40 000-80 000 forint körül alakul. A drágább olaj oka gyakran a szigorú gyári jóváhagyás, nem a márka. Fontos, hogy a szűrőt mindig cseréljék az olajjal együtt, és a helyes mennyiséget töltsék be, mert a túltöltés ugyanúgy káros, mint a kevés olaj. A túltöltött olaj a főtengelynél habosodhat, ami rontja a kenést, ezért a pontos mennyiség ugyanolyan fontos, mint a helyes típus.
Hogyan válasszak biztosan, és mikor kérdezzem a szervizt?
Biztosan úgy választ, ha a kezelési könyvből vagy az olajsapkáról kiírja a pontos viszkozitást és a jóváhagyást, például 5W-30 és a hozzá tartozó ACEA-osztály vagy gyári engedélyszám, majd olyan motorolajat vesz, amelynek flakonján mindkettő szerepel. Ne keverjen különböző viszkozitású vagy jóváhagyású olajakat, és utántöltéskor is a betöltött típust használja. Ha az autó régi, sokat futott, vagy a kezelési könyv több viszkozitást is enged az éghajlathoz igazítva, akkor van értelme mérlegelni, de a keretet mindig a gyári előírás adja, nem a megérzés. Ha kétsége van, egy fénykép a kezelési könyv olajoldaláról vagy az olajsapkáról a szerviznek is elég a pontos típus megállapításához.
Kérdezze meg a szervizt, ha nem találja az előírást, ha az autóhoz több lehetséges olaj is tartozik, vagy ha a motor olajat fogyaszt, füstöl, esetleg olajnyomás-problémát jelez, mert ilyenkor a viszkozitás megválasztása diagnosztikai kérdés is. Részecskeszűrős dízelnél mindenképp egyeztessen, hogy biztosan low-SAPS, megfelelő ACEA C-osztályú olaj kerüljön be. A jó szerviz nem csak betölti az olajat, hanem ellenőrzi az előírást, a szűrőt, és jelzi, ha az addig használt olaj nem felelt meg a motornak. Így elkerülhető a rossz viszkozitásból vagy rossz jóváhagyásból eredő lassú kár.
Külső szakmai források
A téma műszaki hátteréről független, szakmai forrásokban is olvashat:
- Belső égésű motorWikipédia | magyar nyelven
- Belsőégésű motorWikipédia | angol nyelven
- DugattyúWikipédia | angol nyelven