Túlmelegedett a motor: mikor lesz belőle totálkár?

A túlmelegedésből akkor lesz totálkár, ha a vezető a piros zónában is tovább hajt: ilyenkor néhány perc alatt megvetemedik a hengerfej, kiég a fejtömítés, súlyos esetben a dugattyú berágódik a hengerbe. Az első percek döntenek. Ha időben leáll, sokszor megúszható tömítéscserével; ha nem, a javítás ára könnyen közelítheti magának az autónak az értékét.

Mikor lesz a túlmelegedésből totálkár?

A lényeg, hogy nem maga a felforrás a totálkár, hanem az, hogy meddig ment tovább a motor forrón. Egy pillanatnyi, gyorsan észrevett túlmelegedés után gyakran semmi maradandó nem történik. Ha viszont a hőfokmérő már régóta a pirosban áll, és a vezető csak kilométerekkel később áll meg, akkorra a hőtágulás elvégezte a munkát: a hengerfej elgörbült, a tömítés átfújt, a hengerfal megkarcolódott. Ezért a totálkár kérdése valójában időzítés kérdése, nem a véletlené. Aki ismeri a tüneteket és időben reagál, szinte mindig megússza a legdrágább forgatókönyvet. A drága esetek nagy része tehát nem balszerencse, hanem a késői reakció egyenes következménye.

Mi történik a motorban, amikor túlmelegszik?

A motorblokk és a hengerfej a legtöbb autóban különböző fémből készül: a blokk gyakran öntöttvas vagy alumínium, a hengerfej szinte mindig alumínium. Az alumínium jobban és gyorsabban tágul a hőtől, ezért túlmelegedéskor a hengerfej deformálódik hamarabb. Amikor a hűtővíz hőmérséklete 110-120 fok fölé kúszik, a fejben akkora belső feszültség keletkezik, hogy az illesztő felülete elveszíti a síkságát. Ezt a jelenséget a hengerfej vetemedésének hívjuk. A vetemedett fej és a blokk közé szorított fejtömítés már nem tud rendesen zárni, és megindul a baj: átfúj a kompresszió, a hűtővíz és az égéstér összenyílik.

Ha a felmelegedés tovább folytatódik, a hűtővíz elforr, a hengerekben nincs, ami elvezesse a hőt, és a dugattyú hőtágulása eléri a hengerfal hézagát. Ekkor a dugattyú palástja nekifeszül a falnak, az olajfilm elszakad, és a fém a fémhez ér: ez a berágódás. Kezdetben csak megkarcolódik a hengerfal, később a dugattyú beszorul, a motor pedig egyszerűen leáll és nem indul újra. Ez már a legsúlyosabb kategória, ahol nem elég a hengerfejet felújítani, hanem a blokkot furatolni vagy hüvelyezni kell, ami sok motornál a teljes motorcserével egyenértékű költség.

Milyen tünetekről veszi észre időben?

A legfontosabb műszer a hőfokmérő. A legtöbb autóban a mutató normál üzemben a középső állásban, 90 fok körül áll, és ott is marad, akár városban araszol, akár autópályán megy. Ha a mutató lassan kúszni kezd fölfelé a dugóban, vagy hegymenetben a háromnegyedes állás fölé megy, az már figyelmeztető jel. Sok újabb autóban nincs klasszikus mutatós hőfokmérő, csak egy kék és egy piros lámpa: a piros hőfok-figyelmeztető kigyulladása azt jelenti, hogy azonnal meg kell állni. Aki rendszeresen ránéz a hőfokmérőre, sokkal korábban észreveszi a bajt, mint aki csak akkor kapja fel a fejét, amikor gőz jön a motorháztető alól.

A hőfokmérő mellett más árulkodó jelek is vannak. Édeskés, forró szagot lehet érezni az utastérben, ez az elpárolgó fagyálló szaga. A fűtés hidegen fúj, mert nincs elég keringő hűtővíz. A motor teljesítménye visszaesik, néha rángat vagy kopog, mert a vezérlő a hő ellen véd. A legárulkodóbb a motorháztető alól előszivárgó vagy gomolygó fehér gőz, ami a kifutott, forró hűtővízből származik. Ha ezekhez társul egy hirtelen fényt kapó piros lámpa, akkor a helyzet komoly, és minden továbbhajtott kilométer a hengerfej és a tömítés rovására megy. Ha ezek közül több is egyszerre jelentkezik, ne folytassa az utat, hanem álljon meg a legközelebbi biztonságos helyen.

Mi okozza a túlmelegedést?

A leggyakoribb ok a beragadt termosztát. A termosztát az a hőre nyíló szelep, amely a hideg motort gyorsan felmelegíti, majd nyit, és beengedi a hűtővizet a hűtőbe. Ha zárt állásban beragad, a hűtővíz nem jut el a hűtőig, és a motor pár perc alatt túlmelegszik akkor is, ha egyébként minden más ép. A termosztát olcsó alkatrész, cseréje mégis sokszor elmarad, pedig egy elöregedett darab bármikor beragadhat. Épp ezért, ha egy motor indokolatlanul forrósodik, a szerelő szinte elsőként a termosztátot és annak környékét nézi meg. Egy beragadt termosztát cseréje olcsó, de a miatta elforralt motor javítása már egyáltalán nem az.

A termosztát mellett sok más ok is felmelegítheti a motort. A vízpumpa járókereke elkophat vagy a szíj megcsúszhat, ilyenkor nincs, ami keringesse a hűtővizet. A hűtő eltömődhet kívülről levéltől és rovaroktól, belülről lerakódástól, így nem tud hőt leadni. A hűtőventilátor meghibásodhat, ezért álló helyzetben, dugóban forr fel a motor, miközben haladva még hűl. Gyakori a lassú hűtővízszivárgás és a rendszerbe került levegő is, ami légzsákot képez. Végül a kiégett fejtömítés maga is okozhat túlmelegedést, mert a kompresszió a hűtőrendszerbe fúj, és kinyomja a hűtővizet. Ezért fordulhat elő, hogy a túlmelegedés oka és következménye is ugyanaz az alkatrész, a fejtömítés.

Mit tegyen azonnal, ha a hőfokmérő a pirosban van?

Az első és legfontosabb lépés, hogy amint biztonságosan lehet, álljon félre és állítsa le a motort. Minden továbbhajtott perc a hengerfej vetemedése és a berágódás felé viszi az autót. Ha épp nem lehet azonnal megállni, például autópályán, akkor kapcsolja ki a klímát, tekerje fel a fűtést maximumra és a ventilátort a legnagyobb fokozatra: a fűtőradiátor ilyenkor egy kis póthűtőként hőt von el a motortól. Ez csúnyán meleg utasteret jelent, de pár percre segíthet elérni a leállósávot anélkül, hogy a motor teljesen tönkremenne. A klíma kikapcsolása is számít, mert a klímakompresszor terhelése tovább fűti a motort.

Leállás után ne nyissa ki azonnal a hűtővíz-kiegyenlítő tartály sapkáját, mert a forró, nyomás alatti hűtővíz kifröccsenhet és súlyos égési sérülést okoz. Várjon, amíg a motor legalább félig kihűl, ez jó húsz-harminc perc. Ne öntsön hideg vizet a forró motorra vagy hengerfejre, mert a hirtelen hősokk önmagában is megrepesztheti az alumínium fejet. Ha lassan kihűlt, óvatosan ellenőrizze a hűtővízszintet, és ha van kéznél, töltse fel. Ha a szint gyorsan újra leesik, vagy a motor pár kilométer után megint forr, ne erőltesse tovább, hívjon autómentőt. A néhány kilométeres újrapróbálkozás ilyenkor sokkal többe kerül, mint a szállítás.

Hogyan mérik fel a kárt a szervizben?

A kárfelmérés első lépése annak eldöntése, hogy csak a fejtömítés ment-e el, vagy a hengerfej is megvetemedett. A szerelő leveszi a hengerfejet, alaposan megtisztítja, majd egy pontos acél vonalzót fektet az illesztő felületére, és hézagmérővel megnézi, mekkora rés marad alatta. A gyártók megadják a megengedett legnagyobb vetemedést, ez tipikusan néhány század milliméter. Ha ezen belül van, a fej sokszor megmenthető síkra csiszolással. Ha ennél jobban elgörbült, vagy repedt, akkor felújítás vagy csere kell. A hengerfalakat is átvizsgálják, karcokat, berágódás nyomát keresve. A fej esetleges repedését sok műhely külön festékes vagy nyomásos repedésvizsgálattal is ellenőrzi.

A szétszerelés előtt is van néhány árulkodó vizsgálat. A hűtővízbe mártott vegyi teszttel kimutatható, hogy égéstermék, vagyis kipufogógáz került-e a hűtőrendszerbe, ami kiégett fejtömítésre utal. Nyomáspróbával a hűtőrendszerre nyomást adnak, és figyelik, hol és milyen gyorsan esik le, így kiderül a szivárgás helye. Az olajbeöntő sapka alatti kávészínű, habos lerakódás és a mélységmérő pálcán a tejszerű olaj azt jelzi, hogy a hűtővíz és az olaj összekeveredett. Ezek együtt megmutatják, hogy pusztán tömítésről van szó, vagy a hengerfej és a blokk is érintett. Ez a néhány vizsgálat még a szétszerelés előtt sok felesleges találgatástól megkíméli a tulajdonost.

Mi a javítás menete, és mibe kerül?

A leggyakoribb, még gazdaságos javítás a hengerfej levétele, síkra csiszolása, és a fejtömítés cseréje új hengerfejcsavarokkal. Ilyenkor a szerelő megméri a vetemedést, a fejet gépi úton planírozza, ellenőrizteti a szelepeket és a szelepszár-tömítéseket, majd új tömítéssel és előírt nyomatékkal, szögben visszahúzva összerakja. Egy ilyen munka alkatrésszel és munkadíjjal együtt a legtöbb személyautónál nagyjából 150-350 ezer forint között mozog, a motor típusától és attól függően, mennyire bonyolult a hozzáférés. Ez a tartomány tájékoztató jellegű, a végösszeg mindig a hiba súlyosságától függ. A síkra csiszolást szakosodott műhely végzi, és a fejet csak a gyári határig szabad megmunkálni.

A baj akkor kezdődik, ha a hengerfal is berágódott, vagy a blokk repedt. Ekkor a motort ki kell emelni, szétszedni, a hengereket furatolni és nagyobb dugattyút beépíteni, vagy hüvelyt présbe rakni. Ez a munka már több százezer forint, és sok esetben olcsóbb egy jó állapotú, bontott vagy felújított cseremotor beépítése, ami motortól függően 400 ezertől akár másfél millió forintig terjed. Itt válik el, hogy megéri-e javítani. Egy értékesebb autónál igen, egy régi, alacsony forgalmi értékű kocsinál viszont ez a költség már meghaladja az autó árát, tehát totálkár.

Hogyan előzhető meg, és mikor forduljon szervizhez?

A megelőzés a hűtőrendszer karbantartásán múlik. A fagyállót érdemes a gyári intervallum szerint cserélni, mert idővel elveszíti a korrózióvédő hatását, és lerakódás dugítja el a hűtőt. A termosztátot nagyobb szervizeknél, például vízpumpa- vagy vezérműszíj-csere alkalmával célszerű megelőző jelleggel cserélni, mert olcsó, és a beragadása komoly kárt okoz. A hűtővízszintet havonta érdemes ránézésre ellenőrizni, és figyelni, nem fogy-e. A hűtő elejét a legyektől, levelektől időnként le lehet fújni. Aki menet közben rendszeresen ránéz a hőfokmérőre, időben észreveszi, ha valami elindul rossz irányba. A vízpumpa állapotát és a hűtőventilátor működését is érdemes időnként ellenőriztetni.

Szervizhez akkor forduljon, ha a hőfokmérő tartósan a szokásosnál magasabban jár, ha fogy a hűtővíz látható folt nélkül, ha édeskés szagot vagy fehér gőzt tapasztal, vagy ha a fűtés hidegen fúj. Ezek mind arra utalnak, hogy a hűtőrendszerrel baj van, mielőtt még kritikussá válna. Ha viszont a hőfok egyszer már bement a pirosba, mindenképp nézesse meg a motort, akkor is, ha utána látszólag újra rendben ment: a fejtömítés apró átfúvása eleinte alig érezhető. Egy óbudai szervizben a nyomáspróba és a hűtővíz-teszt fél óra alatt tisztázza, van-e maradandó kár.