Miért fogy a motorolaj? Szelepszár-szimering vagy kopott dugattyúgyűrű?

A motorolaj legtöbbször azért fogy, mert elég belőle a hengerben, és a kékfüst időzítése elárulja, honnan ered. Indításkor vagy hosszabb motorfék után gomolygó kékfüst a szelepszár-szimeringre utal, a terhelés alatt, gázadásra jövő füst inkább a kopott dugattyúgyűrűre. A kettőt kompresszió- és leak-down-teszttel lehet biztosan szétválasztani, mielőtt bárki a motor felújításáról beszélne.
Röviden
Gyors összefoglaló a türelmetlenebbeknek:
- A motorolaj legtöbbször azért fogy, mert elég belőle a hengerben, és a kékfüst időzítése elárulja, honnan ered. Indításkor vagy hosszabb motorfék után gomolygó kékfüst a szelepszár-szimeringre utal, a terhelés alatt, gázadásra jövő füst inkább a kopott dugattyúgyűrűre. A kettőt kompresszió- és leak-down-teszttel lehet biztosan szétválasztani, mielőtt bárki a motor felújításáról beszélne.
- Szimering vagy gyűrű? A kékfüst időzítése elárulja.
- Mennyi olajfogyás számít még normálisnak.
- Szelepszár-szimering: mikor és hogyan árulja el magát.
Szimering vagy gyűrű? A kékfüst időzítése elárulja
Fontos, hogy az olajfogyásnak nem minden esetben belső, égéses oka van. Előbb mindig ki kell zárni a külső szivárgást: a szelepfedél-tömítést, a főtengely-szimeringeket, az olajszűrő és az olajteknő tömítését, mert egy csöpögő tömítés ugyanúgy fogyaszt, csak az az olaj a földre, nem a kipufogóba megy. Ha az autó alatt folt van, vagy a motor olajos, akkor a szivárgást kell keresni, és nincs is feltétlenül kékfüst. Ha viszont a motor kívül száraz, mégis fogy az olaj, és kékesen füstöl, akkor belső olajégés van, és jön a szimering kontra gyűrű kérdés, amit mérésekkel lehet eldönteni.
Mennyi olajfogyás számít még normálisnak?
Egy bizonyos olajfogyás gyárilag is normális, mert a hengerfalat vékony olajréteg keni, és ennek egy része minden motorban elég. Az elfogadható mérték motoronként eltér, és a gyártó szabja meg: sok mai motornál az 1000 kilométerenkénti fél liter körüli fogyás még a specifikáción belül van, egyes teljesítményorientált vagy régebbi motoroknál akár ennél több is. A modern, alacsony súrlódású, vékony gyűrűkkel szerelt motorok jellemzően többet fogyasztanak, mint a régi, vastagabb gyűrűs konstrukciók. Ezért nem lehet egyetlen számot mondani: a lényeg a tendencia, vagyis hogy a saját autód fogyása állandó-e, vagy hirtelen megnőtt.
A gyakorlati teendő egyszerű: rendszeresen, sík helyen, hideg vagy tartósan meleg motoron ellenőrizd a nívópálcát, és jegyezd fel, hány kilométerenként mennyit kell tölteni. Ha a fogyás stabil, akár magasabb szinten is, az inkább az adott motor jellemzője. Ha viszont az addig alig fogyó motor hirtelen fogyasztani kezd, vagy egyre több kell, az valódi hibára utal, és érdemes kivizsgáltatni. A szintet soha ne engedd a minimum jel alá, mert az olajhiány sokkal drágább kárt okoz, mint pár deci utántöltés. A túltöltés viszont szintén káros, mert a főtengely felverheti és habosíthatja az olajat, rontva a kenést.

Szelepszár-szimering: mikor és hogyan árulja el magát?
A szelepszár-szimering apró gumitömítés a szelepszár tetején, a feladata, hogy a hengerfejből ne szivárogjon olaj a szelepszár mentén a hengerbe. Ez a gumi az évek, a hő és a sok millió szelepnyitás hatására megkeményedik, elveszti a rugalmasságát, és elkezdi átengedni az olajat. A klasszikus tünet a kékfüst indításkor: a leállított motorban a szelepszár mellett lecsorog egy kevés olaj a hengerbe és a kipufogócsatornába, amit a motor indításkor egyszerre eléget, ezért pöffen egy kék felhő az induláskor. Ugyanez történik hosszabb motorfék után: a lezárt fojtószelepnél nagy a szívási vákuum, ami a szelepszár mellett beszívja az olajat.
A jellegzetes forgatókönyv, hogy a piros lámpánál álló, alapjáraton melegedő autó mögött indulásnál kék füstfelhő jelenik meg, majd menet közben a füst eltűnik. Hasonlóan árulkodó, amikor egy hosszú lejtőn motorfékkel gurulsz, majd a lejtő alján gázt adsz, és ilyenkor gomolyog a kék füst. A szimering hibájára jellemző, hogy a kompresszió közben jó marad, mert a dugattyúgyűrűk épek, csak a szelepszár felől jut be olaj. A gyertyák elolajosodhatnak, főleg a leginkább érintett hengeré. Ez a hiba tipikusan a nagy futásteljesítményű, de egyébként jó kompressziójú motoroknál jelentkezik, és sokszor évekig lassan romlik.
Kopott dugattyúgyűrű: a terhelés alatti kékfüst
A dugattyúgyűrűk feladata kettős: tömítik az égésteret a kompresszióhoz, és a legalsó, olajlehúzó gyűrű lehúzza a hengerfalról a felesleges olajat, hogy az ne égjen el. Ha a gyűrűk vagy a hengerfal elkopnak, esetleg a gyűrűk beragadnak a kormos hornyukba, az olajlehúzás romlik, és a hengerfalon maradt olaj az égéstérbe kerül, ott elég. Ennek jele a kékfüst terhelés alatt: gyorsításkor, emelkedőn, tartós nagy gáznál, amikor a magas hengernyomás átpréseli az olajat a kopott gyűrűk mellett. A gyűrűkopás sokszor a nagyobb olajfogyással és romló teljesítménnyel együtt jár, mert a tömítés is gyengül.
A gyűrűhiba másik árulkodó jele a megnövekedett kartergáz, a blow-by: a kopott gyűrűk mellett az égéstérből több gáz fúj le a forgattyúházba. Ez érezhető a nyitott olajbetöltő sapkánál kifújó gőzről, néha a szellőzőn át visszaszívott olajpáráról, és arról, hogy a motor összteljesítménye visszaesik. A kompresszió ilyenkor jellemzően csökken, a leak-down-teszt pedig a hengerbe fújt levegőt a szűrőházon vagy az olajbetöltőn keresztül engedi ki, ami egyértelműen a gyűrűkre mutat. A gyűrűkopás rendszerint egyenletesebb, tartós füstölést ad, nem a szimeringre jellemző, indítás utáni egyszeri pöffenést. Ha több hengeren is gyenge a kompresszió, az szintén a gyűrűk vagy a hengerfal kopását valószínűsíti.

Hogyan különíted el a kettőt?
A legfontosabb megfigyelés a füst időzítése, ezt bárki elvégezheti vezetés közben. Ha a kék füst indításkor, meleg motoron való újraindításkor, vagy hosszabb motorfék utáni gázadásnál jön, és aztán menet közben eltűnik, az a szelepszár-szimeringre mutat. Ha a füst terhelés alatt, gyorsításnál, emelkedőn, végig jelen van, és a fogyás a dinamikus vezetéssel arányosan nő, az inkább a dugattyúgyűrűre utal. Egy egyszerű próba: motorfékkel gurulj egy lejtőn, majd a végén adj gázt, a szimeringes motor ilyenkor pöffent nagyot. A gyertyák állapota is segít: ha csak egy-két henger gyertyája olajos, az inkább szimering, ha egyenletesen több, az gyűrű.
A megfigyelés irányt ad, de a biztos diagnózis műszeres. A kompressziómérés megmutatja, tömítenek-e a hengerek: ha a kompresszió jó, de mégis fogy az olaj és füstöl indításkor, az a szimeringet valószínűsíti, mert a gyűrűk épek. Ha a kompresszió több hengeren alacsony, az a gyűrűk vagy a hengerfal baját jelzi. A leak-down-teszt még pontosabb, mert megmondja, hova szökik a hengerbe fújt levegő: a szívó felé a szívószelep, a kipufogó felé a kipufogószelep, a forgattyúház felé pedig a dugattyúgyűrű ereszt. E két mérés együtt szinte biztosan eldönti, szimering vagy gyűrű okozza az olajfogyást.
Kompresszió- és leak-down-teszt: hogyan zajlik?
A kompressziómérésnél a gyertyák helyére csavart nyomásmérővel, indítózás közben hengerenként megmérik a csúcsnyomást. A közel egyforma, a gyári értékhez közeli nyomás ép hengereket jelent. Ha egy vagy több hengeren alacsony az érték, egy kevés olajat fecskendeznek a hengerbe, és újramérnek: ha az olajtól a nyomás megugrik, a gyűrűk kopottak, mert az olaj ideiglenesen tömít; ha nem változik, akkor inkább a szelepek vagy a hengerfejtömítés ereszt. Ez a nedves-száraz összehasonlítás olcsó, gyors, és már sokat elárul arról, hogy a tömítetlenség a gyűrűk vagy a szelepek felől jön-e.
A leak-down-teszt ennél alaposabb: a hengert felső holtpontra állítják, sűrített levegőt vezetnek bele, és mérik, mennyi szökik el, illetve hol. Ha a levegő az olajbetöltőn vagy a nívópálca-csőnél fúj vissza, a dugattyúgyűrű ereszt. Ha a szívórendszer felől hallatszik, a szívószelep, ha a kipufogóból, a kipufogószelep nem zár. Ha a hűtőfolyadékba buborékol, a hengerfejtömítés a hibás. Ez a teszt épp azért hasznos, mert nemcsak azt mondja meg, hogy tömítetlen a henger, hanem azt is, pontosan melyik alkatrész, így meg lehet spórolni a felesleges bontást. A két mérés együtt adja a megbízható diagnózist a felújítás előtt.

Mikor elég a szimeringcsere a felújítás helyett?
A szelepszár-szimering cseréje akkor elég, ha a kompresszió jó, a hengerek tömítenek, és a füst egyértelműen az indítás utáni, illetve motorfék utáni jelenség, nem a terhelés alatti. Ez a jó hír, mert a szimeringcsere lényegesen olcsóbb és egyszerűbb, mint a motorfelújítás. Sok motornál a szimeringek a hengerfej leszerelése nélkül, felülről cserélhetők: a szelepeket sűrített levegővel vagy zsinóros módszerrel tartják a helyükön, miközben a rugókat leszedik és az új tömítéseket felteszik. Ha a kompresszió- és a leak-down-teszt épnek mutatja a gyűrűket, akkor felesleges a motort megbontani, elég a szimeringcsere, és az olajfogyás jellemzően megszűnik.
Felújítás akkor kell, ha a mérések a gyűrűk vagy a hengerfal kopását igazolják: alacsony kompresszió több hengeren, a forgattyúház felé eresztő leak-down, erős kartergáz és terhelés alatti füst. Ilyenkor a szimeringcsere önmagában nem old meg semmit, mert a baj lejjebb, a dugattyúgyűrűknél és a hengerfalnál van. A gyűrűcsere a motor komoly bontásával jár: le kell venni a hengerfejet, ki kell szerelni a dugattyúkat, sokszor a hengerfalat is meg kell munkálni és béléscsövezni. Ez már a felújítás kategóriája, jóval drágább. Ezért éri meg a méréseket elvégezni, mielőtt bárki alkatrészt cserél: a diagnózis dönti el, elég-e a szimering, vagy a teljes motor kell.
Mibe kerül, és hogyan előzhető meg?
Tájékoztató árak: a kompresszió- és leak-down-teszt jellemzően 15-40 ezer forint, és ez alapozza meg a helyes döntést. A szelepszár-szimeringek cseréje a motortól függ: ha felülről, a hengerfej levétele nélkül megoldható, jellemzően 60-150 ezer forint, ha a hengerfejet is le kell venni, ennek a többszöröse. A dugattyúgyűrűk cseréje, vagyis a részleges vagy teljes motorfelújítás már 400 ezer forinttól indul, és a motor méretétől, állapotától függően milliós nagyságrend is lehet. A pontos ár mindig a diagnózis után derül ki, mert a füst és a fogyás önmagában nem árulja el a beavatkozás mélységét.
A megelőzés a rendszeres és jó minőségű olajcserén múlik. A gyártó által előírt olajtípus és -viszkozitás, valamint a tartott csereintervallum megakadályozza, hogy a kormos, elöregedett olaj beragassza a dugattyúgyűrűket a hornyukba, ami a leggyakoribb oka a korai gyűrűs olajfogyásnak. A rendszeres olajszint-ellenőrzés is fontos, mert az alacsony szint és a túl híg olaj gyorsítja a kopást. Kerüld a folyamatos hidegindítás utáni azonnali terhelést, és a sok rövid, be nem melegedő városi utat, mert ezek kormosítják az olajat. A friss, előírás szerinti olaj a legolcsóbb módja annak, hogy a szimeringek és a gyűrűk sokáig tömítsenek.
Külső szakmai források
A téma műszaki hátteréről független, szakmai forrásokban is olvashat:
- Belső égésű motorWikipédia | magyar nyelven
- Belsőégésű motorWikipédia | angol nyelven
- DugattyúWikipédia | angol nyelven