Milyen gyakran kell klímát tölteni? Mennyi gáz szökik el egy év alatt?

A klímát nem kell évente tölteni: egy ép rendszerből évente csak néhány százalék gáz szökik el természetes úton, ezért a feltöltés jellemzően 2-3 évente indokolt. Ha viszont a klíma pár hónap alatt fogy le, az már valódi szivárgás, nem normál veszteség. A klíma töltés gyakorisága tehát a rendszer állapotától függ, nem a naptártól.

Milyen gyakran kell klímát tölteni?

Fontos elválasztani a klímagáz veszteség két típusát. Az egyik a természetes, lassú fogyás: a hűtőközeg apró mennyiségben átdiffundál a tömlők falán és a tömítéseken, ez normális, és minden autónál megvan. A másik a valódi szivárgás: egy sérült kondenzátor, egy rossz tömítés, egy repedt cső vagy a kompresszor tengelytömítése jóval gyorsabban engedi ki a gázt. A kettő között az idő dönt: ha a klíma évekig jól hűt, majd fokozatosan gyengül, az normál fogyás, ha viszont hetek-hónapok alatt lesz langyos, az valódi szivárgás, amit meg kell keresni, mert a puszta feltöltés nem oldja meg.

Mennyi gáz szökik el egy év alatt?

Egy ép klímarendszerből évente nagyjából a töltet néhány százaléka távozik természetes úton, a gyakorlatban jellemzően pár tíz gramm körül, a rendszer méretétől függően. Egy átlagos személyautó klímája nagyságrendileg fél-háromnegyed kilogramm hűtőközeget tartalmaz, és ennek évi néhány százaléka az, ami a tömítéseken, tömlőkön keresztül elszökik. Ez a normál szivárgás olyan lassú, hogy évekig nem okoz érezhető hűtésromlást. A pontos érték autónként és gyártónként eltér, ezért kerülöm a hamis, tizedespontos számot: a lényeg a nagyságrend, hogy évi pár százalék a klímagáz veszteség természetes, lassú üteme, amit nem lehet teljesen megszüntetni.

Ebből következik, hogy néhány év alatt gyűlik össze annyi hiány, ami már a hűtés gyengülésében is megmutatkozik. Ezért mondják, hogy 2-3 évente érdemes ránézetni és szükség szerint feltölteni a klímát, nem azért, mert elromlott, hanem mert a lassú, természetes fogyás összeadódott. A régebbi és az újabb hűtőközeg típus fogyása is hasonló nagyságrendű, a különbség inkább a gáz áránál és a rendszer felépítésénél jelentkezik. Ha a klíma feltöltés után egy-két éven belül újra gyenge lesz, az nem fér bele a normál fogyásba, és szivárgásra utal. A természetes veszteség tehát lassú és kiszámítható, a hirtelen fogyás nem.

Miért fogy a klímagáz természetes úton is?

A klímagáz azért fogy akkor is, ha semmi nem hibás, mert a hűtőközeg molekulái nagyon aprók, és a rendszer nem tökéletesen zárt. A gumitömlők falán, a csatlakozások tömítésein és a kompresszor tengelytömítésén keresztül a gáz lassan átszivárog, ezt hívják permeációnak. Ez a jelenség minden autónál megvan, és a hőmérséklettel, a rendszer korával nő. A gumi- és tömítéselemek az évek alatt öregednek, keményednek, ezért egy idősebb autó klímája természetes úton is gyorsabban fogy, mint egy újé. Ez még nem hiba, csak az anyagok elhasználódása, ami a normál szivárgás ütemét lassan növeli.

A természetes fogyást gyorsítja, ha az autó sokat áll a napon, mert a magas hőmérséklet és a nagyobb rendszernyomás jobban kihajtja a gázt a tömítéseken. Az is számít, mennyire használják a klímát: a rendszeresen járó kompresszor tengelytömítése jobban kenődik, és paradox módon jobban zár, mint egy évekig nem használt klímáé, aminek a tömítése kiszárad. Ezért ajánlják, hogy télen is kapcsoljuk be időnként a klímát, mert a keringő olaj karbantartja a tömítéseket, és lassítja a normál fogyást. A természetes veszteség tehát részben az anyagok, részben a használat és a hőmérséklet függvénye.

Mikortól valódi szivárgás a gázfogyás?

A határ nagyjából ott van, hogy ha a klíma feltöltés után egy-két évnél hamarabb újra érezhetően gyengül, akkor már nem a normál fogyásról van szó. A természetes veszteség évekig tartó, lassú folyamat, a valódi szivárgás ehhez képest hetek vagy hónapok alatt visz el érezhető mennyiséget. Árulkodó, ha a nemrég feltöltött klíma egy nyáron belül langyosodik el, vagy ha a kompresszor a túl alacsony nyomás miatt már be sem kapcsol. Ilyenkor nincs értelme újra tölteni anélkül, hogy megkeresnék a szivárgás helyét, mert az újratöltött gáz ugyanott, ugyanolyan ütemben megint elszökik.

A valódi szivárgás jellemző helyei a kondenzátor, ami elöl, a menetszélben kőfelverődésnek és sónak kitéve könnyen kilyukad, a csövek és tömlők csatlakozásai, a párologtató a műszerfal mögött, és a kompresszor tengelytömítése. A kondenzátor átlyukadása gyakori, mert az első lökhárító mögött, védtelen helyen van. A szivárgás mértéke dönti el a sürgősséget: egy gyors, látványos fogyás egyértelmű hiba, egy nagyon lassú viszont beleférhet a több éves normál veszteségbe. A kettőt a szivárgáskeresés választja el, mert csak az mutatja meg, hogy tényleg lyukas-e a rendszer, vagy csak a szokásos permeáció ment végbe évek alatt.

Miből látszik, hogy tölteni kell a klímát?

A legegyértelműbb jel, hogy a klíma már nem hűt olyan hidegre, mint korábban: a legkisebb fokozaton, maximális hidegen is csak langyos-hűvös levegő jön. Ez fokozatosan alakul ki, ahogy a gáz mennyisége csökken, és a rendszer hűtőteljesítménye visszaesik. Egy másik tünet, hogy a kompresszor gyakran ki-be kapcsol, vagy egyáltalán nem indul: a nyomáskapcsoló a túl alacsony gáznyomásnál védelemből lekapcsolja a kompresszort, hogy az kenés nélkül ne károsodjon. Ilyenkor a klíma egyáltalán nem hűt, csak a ventilátor fúj. Ez már azt jelzi, hogy a töltet a működési szint alá csökkent.

Figyelni kell arra is, hogy a hűtés melegben, álló helyzetben romlik-e le leginkább, mert a gyenge töltetű rendszer ott adja fel először, amikor a legnagyobb a terhelés. A párásodó, nem szárítható szélvédő szintén jelezheti a gyenge klímát, mert a klíma a levegő szárítását is végzi. Fontos, hogy a hűtés gyengülése nemcsak gázhiányból, hanem eldugult pollenszűrőből, koszos kondenzátorból vagy elektromos hibából is fakadhat, ezért nem szabad automatikusan gázhiányra gondolni. A pontos ok a nyomás megmérésével derül ki, ezért a langyosodó klímát érdemes bemérni, mielőtt csak úgy rátöltenénk a gázt.

Hogyan derül ki, hol szivárog a rendszer?

A szivárgáskeresés a nyomás megmérésével kezdődik: a klímaszerviz a magas- és alacsonynyomású oldalra csatlakozik, és megnézi, mennyi gáz van a rendszerben, és hogyan viselkedik a nyomás. Ha kevés a gáz, a következő lépés a szivárgás helyének megkeresése. Erre több módszer van: az egyik a fluoreszkáló UV-festék, amit a rendszerbe juttatnak, majd a gáz útján kiszökő festéket UV-lámpával keresik meg a csatlakozásoknál, a kondenzátoron, a kompresszornál. A festék ott világít, ahol a gáz távozik. Ez a lassú szivárgásoknál is jól használható, mert a festék a hiba helyén marad.

A másik gyakori módszer az elektronikus szivárgáskereső műszer, ami a levegőben megérzi a kiszökő hűtőközeget, és a gyanús helynél jelez. Nagyobb szivárgásnál nitrogénes nyomáspróbát is használnak: a rendszert nitrogénnel nyomás alá helyezik, és hallgatják vagy szappanos vízzel keresik, hol sziszeg, buborékzik. A módszerek kombinálhatók, és a cél mindig ugyanaz: megtalálni a pontos helyet, mielőtt új gázt töltenének a rendszerbe. A puszta feltöltés szivárgáskeresés nélkül pénzkidobás, ha a gáz úgyis kiszökik. Egy alapos klímaszerviz ezért előbb keres, javít, és csak utána tölt, hogy az új gáz ne szökjön el újra ugyanott.

A klíma feltöltés menete és ára

A szabályos klíma feltöltés nem csak gáz belövése, hanem több lépéses folyamat. Először a régi gázt egy klímagéppel leszívják és lemérik, mennyi volt benne, mert ez már önmagában elárulja, mennyi szökött el. Ezután a rendszert vákuum alá helyezik, ez a vákuumozás kiszívja a nedvességet és a levegőt, és közben a gép figyeli, hogy a vákuum tartja-e magát, mert ha nem, az nagy szivárgásra utal. Végül a gyári előírás szerinti, grammra pontos mennyiségű hűtőközeget és a hozzá tartozó olajat töltik vissza. A pontos töltet fontos, mert a túl kevés és a túl sok gáz is rontja a hűtést.

Tájékoztató árakkal: egy sima klímatöltés, ha nincs komoly hiba, jellemzően 10-25 ezer forint körül van, a hűtőközeg típusától függően, mert az újabb gáz lényegesen drágább a réginél. A szivárgáskeresés UV-festékkel vagy műszerrel külön munka, és a hiba helyétől függ a javítás ára: egy tömítéscsere olcsóbb, egy kondenzátor csere anyaggal-munkával inkább több tízezertől százezer forint fölé is mehet. A kompresszor a legdrágább tétel. A pontos összeg mindig a hiba súlyosságától és az autó típusától függ, ezért érdemes a klímát bemérni, mielőtt eldől, elég-e a töltés, vagy javítani is kell.

Hogyan óvjuk a klímát, és mikor menjünk szervizbe?

A klímát az óvja legjobban, ha rendszeresen használjuk, télen is bekapcsoljuk néhány percre, mert a keringő olaj kenve és rugalmasan tartja a kompresszor tömítéseit, ami lassítja a természetes gázfogyást. Érdemes a pollenszűrőt évente cserélni, és a kondenzátort tisztán tartani, mert az eldugult szűrő és a koszos hűtő a gáztól függetlenül is rontja a hűtést. A klímát nagyjából 2-3 évente célszerű bemérni és szükség szerint feltölteni, nem megvárva, amíg teljesen felmondja a szolgálatot. A rendszeres ellenőrzés a lassú szivárgást is időben elkapja, mielőtt a kompresszort kenés nélkül járatná.

Szervizhez akkor forduljon, ha a klíma érezhetően gyengébben hűt, ha a feltöltés után rövid időn belül újra langyos lesz, vagy ha a kompresszor be sem kapcsol, mert ezek gázhiányra vagy szivárgásra utalnak. Ha rövid időn belül kétszer is tölteni kellett, ne töltessen újra vakon, hanem kérjen szivárgáskeresést, mert a gáz máskülönben megint elszökik. A klímarendszer nyomás alatt áll és speciális gázt tartalmaz, ezért a bemérés, a szivárgáskeresés és a töltés szakszerszámot és klímagépet kíván. Egy óbudai klímaszervizben a bemérés gyorsan eldönti, hogy elég-e a feltöltés, vagy komolyabb a hiba.