Nem szól a duda: kürt, relé vagy a kormányban lévő kürtkapcsoló hibás?

Ha a duda nem szól, a hibát az áram útján érdemes visszakeresni: biztosíték, kürt relé, maga a kürt, végül a kormányban futó kürtkapcsoló. A tapasztalat szerint a leggyakoribb hibapont épp a kormányoszlop csúszógyűrűje vagy szalagkábele, mert az minden kormánymozdulatnál dolgozik. Végigvesszük az áramutat, a behatárolás lépéseit és a várható költséget.
Röviden
A cikk főbb pontjai egy pillantásra:
- Ha a duda nem szól, a hibát az áram útján érdemes visszakeresni: biztosíték, kürt relé, maga a kürt, végül a kormányban futó kürtkapcsoló. A tapasztalat szerint a leggyakoribb hibapont épp a kormányoszlop csúszógyűrűje vagy szalagkábele, mert az minden kormánymozdulatnál dolgozik. Végigvesszük az áramutat, a behatárolás lépéseit és a várható költséget.
- Miért nem szól a duda.
- Hogyan jut el az áram a biztosítéktól a kürtig.
- Milyen tünetek utalnak a hiba helyére.
Miért nem szól a duda?
A kürt áramköre egyszerű, de két külön ágból áll. Az egyik a nagy áramú ág: a biztosítéktól a relén át a kürtig vezet, és ez adja a hangképzéshez szükséges 5-8 amper körüli áramot. A másik a vezérlő ág: ez a relé tekercsét kapcsolja a testre a kürtkapcsolón keresztül. Amikor megnyomja a kormány közepét, valójában nem a kürtöt kapcsolja közvetlenül, hanem a relét vezérli. Ha bármelyik ág megszakad, a duda néma marad, ezért fontos tudni, melyik ágban keressük a kürt hibát. A kettéválasztás azért kulcs, mert a két ág vizsgálata egészen más módszert kíván.
Hogyan jut el az áram a biztosítéktól a kürtig?
Az áram a gyújtáskapcsolótól függetlenül, közvetlenül az akkumulátorról érkezik, hiszen a dudának álló motornál is szólnia kell. Az első állomás a biztosítéktáblán a kürt biztosítéka, ez általában 10 vagy 15 amperes. Innen a vezeték a kürt reléhez fut, amelynek egyik oldalán állandó pluszfeszültség van. A relé csak akkor húz meg, ha a tekercse a másik oldalon testet kap. Ezt a testkapcsolást végzi a kürtkapcsoló, a kormányon át. Ez a felosztás azért fontos, mert egy vékony vezérlővezeték kapcsol egy vastag, nagy áramú kört. Egy pár amperes vezérlőáram így képes egy tízamperes fogyasztót megbízhatóan kapcsolni.
A relétől a munkaérintkezőn keresztül jut el a pluszfeszültség a kürthöz, amely a lökhárító mögött vagy a hűtőmaszk takarásában ül. A kürt másik lába a karosszériára testel. Ebben a láncban minden csatlakozás, forrasztás és testelési pont potenciális gyenge pont, de a legtöbb helyen ezek mozdulatlanok, ezért ritkán romlanak el. A kivétel a kormányban lévő szakasz, ahol a vezetéknek követnie kell a kormánykerék forgását. Épp ezért ott csúszógyűrűt vagy feltekeredő szalagkábelt alkalmaznak, és épp ez a mozgó elem kopik a leghamarabb. Emiatt a hibakeresésnél a mozgó érintkezőt mindig érdemes gyanúsítottként kezelni.

Milyen tünetek utalnak a hiba helyére?
A tünetek sokat elárulnak arról, melyik ágban van a baj. Ha a duda teljesen néma, és a relé megnyomáskor nem kattan, akkor a vezérlő ág vagy a relé a gyanús. Ha a relé kattan, de hang nincs, akkor a nagy áramú ág vagy maga a kürt hibás. Sok autón a kürt idővel elhalkul, reszelőssé, hörgőssé válik, mielőtt teljesen elnémulna, ez a membrán korrózióját jelzi. A télen sózott utakon járó autókon ez különösen gyakori, mert a lökhárító mögötti nedvesség és só megeszi a kürt házát. Ilyenkor a kürt cseréje az egyetlen megoldás, tisztítással már nem hozható vissza.
A kormányban lévő hiba jellegzetes tünete, hogy a duda szeszélyesen viselkedik. Egyenesben nem szól, de kormányzás közben egy adott szögben megszólal, vagy fordítva. Előfordul, hogy csak a kormányt megnyomva-elengedve, néha többszöri próbálkozásra reagál. Ez szinte biztosan a csúszógyűrű vagy a szalagkábel érintkezési hibája, mert a kopott felület csak bizonyos helyzetben ér össze rendesen. Ha ehhez a kormánykeréken lévő egyéb gombok, például a tempomat vagy a hangerő is akadoznak, az még inkább a szalagkábelre mutat, mert azok is azon futnak. A több egyszerre akadozó gomb tehát erős jel a szalagkábel irányába.
Miért a kormány csúszógyűrűje a leggyakoribb hibapont?
A kormányban lévő érintkezésnek nehéz feladatot kell megoldania: úgy kell áramot átvinnie az álló kormányoszlopról a forgó kormánykerékre, hogy közben a kerék több fordulatot is tehessen mindkét irányba. Régebbi, légzsák nélküli autókon ezt egy csúszógyűrű és egy rugós szénkefe oldotta meg, akárcsak egy villanymotorban. A szénkefe kopik, a gyűrű oxidálódik, és idővel megszakad az érintkezés. Mivel ez az egyetlen folyamatosan mozgó, súrlódó pont a kürt áramkörében, természetes, hogy itt jelentkezik a legtöbb kürt hiba, sokszor a nagyobb futásteljesítményű autókon. A tünet gyakran fokozatosan romlik, előbb csak néha, később rendszeresen jelentkezik.
A légzsákos autókon a csúszógyűrűt egy feltekeredő szalagkábel, az úgynevezett óramű rugó váltotta fel. Ez egy lapos, spirálba tekert szalag, amely a kormánnyal együtt fel- és letekeredik, és nemcsak a kürt, hanem a légzsák és a kormánygombok jeleit is átviszi. A szalag vezetői vékonyak, és a több tízezer kormánymozdulat során elfáradnak, elrepednek. Ha a kürt vezetéke szakad meg benne, néma marad a duda; ha a légzsáké, kigyullad a légzsák lámpa. Ez utóbbi miatt a szalagkábel hibáját sosem szabad félvállról venni. A világító légzsák lámpával a vizsgán sem megy át az autó, ezért a javítás sürgős.

Hogyan határoljuk be a hibát lépésről lépésre?
A behatárolást mindig a legegyszerűbb és legolcsóbb pontnál kezdjük. Először a kürt biztosítékát ellenőrizzük szemre és műszerrel, mert egy kiégett biztosíték pár száz forintból megoldja az ügyet. Ha ép, a relét vesszük sorra: sok autóban a szomszédos, azonos típusú relével kicserélve azonnal kiderül, hibás-e. Ha csere után szól a duda, megvan a bűnös. Ha a relé jó, akkor a kürthöz megyünk: közvetlenül 12 voltot adva rá kiderül, ad-e hangot. Ez a néhány lépés a duda javítás gerince, és külön műszer nélkül is elvégezhető. Egy egyszerű próbalámpa vagy egy multiméter már sokat gyorsít a folyamaton.
Ha a biztosíték, a relé és a kürt is jó, akkor a hiba a vezérlő ágban, jellemzően a kürtkapcsolóban vagy a szalagkábelben van. Ezt úgy ellenőrizzük, hogy a relé foglalatában megkeressük a vezérlővezetéket, és azt egy próbavezetékkel a testre kötjük: ha így megszólal a duda, a kapcsoló előtti szakasz hibás. A szalagkábel átvezetését ellenállásméréssel teszteljük, miközben a kormányt lassan elforgatjuk mindkét irányba. Ha a mért érték egy adott szögben megugrik vagy szakadást mutat, a szalagkábel a hibás, és cserére szorul. A mérést mindig lassan, a teljes elfordulási tartományban végezzük, hogy a hibás szög is kiderüljön.
Kürt, relé vagy kürtkapcsoló csere: hogyan zajlik?
A kürt cseréje a legegyszerűbb: általában egy csavarral rögzített, a lökhárító vagy a hűtőmaszk mögött. Kiszereljük, az újat visszacsavarozzuk, a csatlakozót visszapattintjuk, és kész. A kürt relé cseréje még gyorsabb, mindössze ki kell húzni és be kell nyomni a helyére, csak a típusra kell figyelni, hogy az áramerősség és a lábkiosztás egyezzen. Ez a két munka az, amit egy ügyesebb autós akár maga is elvégez, és a legtöbb duda javítás valójában itt ér véget, mert gyakran ezek a kopó elemek. A csatlakozó visszapattintásakor a testelést is nézzük meg, mert egy korrodált testpont ugyanígy elnémítja a kürtöt.
A kormányban lévő szalagkábel vagy csúszógyűrű cseréje már komolyabb, mert a kormánykereket le kell szerelni. Légzsákos autón ez fokozott figyelmet kíván: az akkumulátort le kell kötni, néhány percet várni kell a rendszer kisülésére, és csak ezután szabad a légzsákot kiszerelni. A szalagkábelt középhelyzetben kell beépíteni és a kormányt egyenes kerékállásnál visszarakni, különben a kábel elszakadhat, vagy elfordul a kormányszög-jeladó. Ezt a munkát a légzsák miatt jobb szervizre bízni, mert a hibás szerelés a légzsák hibás működéséhez vezethet. A kormányszög-jeladó utólagos kalibrálása is szükséges lehet, különben hibát jelezhet a menetstabilizátor.

Mibe kerül a duda javítása?
A költség a hiba helyétől függ, és tág határok között mozog. Egy biztosíték pár száz forint, egy kürt relé nagyjából 2000-6000 forint. Maga a kürt darabja a gyári és utángyártott kínálattól függően 5000-20000 forint körül van, kétkürtös autón ennek a duplájával számoljunk. A szalagkábel a legdrágább tétel: utángyártott darab 15000-40000, gyári alkatrész 30000-80000 forint is lehet, típustól függően. Ezek tájékoztató árak, a végösszeget mindig a konkrét autó és a hiba súlyossága szabja meg. Az utángyártott és a gyári alkatrész között a minőség és az élettartam is eltérhet.
A munkadíj hasonlóan lépcsőzetes. Egy biztosíték- vagy relécsere gyakorlatilag pár perc, sokszor nem is számláznak rá külön időt. A kürt cseréje a hozzáférhetőségtől függően fél óra körüli munka, ez nagyjából 6000-12000 forint. A szalagkábel cseréje a kormánykerék és a légzsák le- és felszerelésével, majd az esetleges kormányszög-kalibrálással már 1-2 óra, így a teljes költség 25000-70000 forint közé eshet. A pontos árat csak a hiba beazonosítása után lehet megmondani, ezért éri meg a behatárolással kezdeni. A behatárolás díja jellemzően a javítás árába beszámít, ha nálunk végezteti el a munkát.
Megelőzés és mikor vigye szervizbe?
A kürt élettartamát főleg a nedvesség és a só rövidíti, ezért segít, ha a lökhárító mögötti kürt csatlakozója ép és korróziómentes, és nem közvetlenül a felverődő víz útjában ül. A szalagkábelt kímélni nemigen lehet, de sokat számít, hogy egyenes kormánynál, kerékbeálló helyzetben szereljék vissza a kormányt bármilyen munka után. A leggyakoribb önokozott szalagkábel-szakadás abból ered, hogy elforgatott kormánynál vették le, majd rossz helyzetben tették vissza. Ez egyszerű odafigyeléssel elkerülhető, és sok bosszúságtól megkímél. Egy évi egyszeri átnézés a csatlakozókon és a testpontokon már sokat számít.
Szervizhez akkor forduljon, ha a hiba a kormányban van, vagy ha a légzsák lámpa is világít, mert ott a bontás a légzsák miatt kockázatos. Ugyanígy érdemes szakemberre bízni, ha a behatárolás nem ad egyértelmű eredményt, vagy több elektromos fogyasztó is akadozik egyszerre, mert az közös vezetékhibára utalhat. Óbudai műhelyünkben a duda hibáját műszeres bemérés után, célzottan javítjuk, így nem cserélünk feleslegesen alkatrészt. A duda nem szimpla kényelmi funkció, a műszaki vizsgán is elvárás, hogy működjön. Ezért egy néma dudával nem érdemes elindulni a vizsgára, mert biztos hiánypont.
Külső szakmai források
A téma műszaki hátteréről független, szakmai forrásokban is olvashat:
- GenerátorWikipédia | magyar nyelven
- ÖnindítóWikipédia | angol nyelven
- Motorvezérlő egységWikipédia | angol nyelven