Vizet szívott a motor: mi az a hidraulikus blokkolás (hydrolock)?

A hidraulikus blokkolás, angolul hydrolock, akkor történik, amikor víz kerül a hengerbe, és a dugattyú a sűrítéskor nem tudja összenyomni, mert a víz összenyomhatatlan. Ilyenkor az erő nem tud hova menni, és leggyakrabban elgörbül a hajtókar. A hiba tipikusan mély vízbe hajtáskor jön, és a legfontosabb szabály, hogy utána ne indítsa újra a motort.

Mi a hidraulikus blokkolás, és miért olyan veszélyes?

A veszély abból ered, hogy a motor forog, tehát a dugattyú nagy sebességgel közelít a víztömeghez, amit nem tud kikerülni. Ha a motor épp csak alapjáraton jár, amikor a víz beszökik, akkor sokszor csak leáll, és megússza kisebb kárral. Ha viszont fordulaton pörög, például amikor gázt adva próbál átjutni a vízen, akkor a lendület akkora, hogy a hajtókar elgörbül, eltörik, a dugattyú megsérül, súlyos esetben a motorblokk is megreped. Ezért a hidraulikus blokkolás nem egyszerű leállás, hanem a motor egyik legdrágább mechanikai sérülése, amit szinte mindig a vízbe hajtás okoz.

Hogyan kerül víz a motor hengerébe?

A víz a levegő útján, a szívórendszeren keresztül jut a hengerbe. A motor a levegőt a légszűrőn át szívja be, és ennek a beömlőnyílása autótól függően különböző magasságban van a motortérben. Amikor mély vízen hajt át, és a víz szintje eléri a szívócsonk magasságát, a motor a levegő helyett vizet szív be, ami egyenesen a hengerbe kerül. Minél mélyebb a víz, és minél gyorsabban hajt bele, annál nagyobb az orrhullám, ami a szívónyílás fölé csap, ezért a sebesség itt kritikus. Egy sekélynek tűnő tócsa is veszélyes lehet, ha nagy lendülettel, hullámot verve hajt bele.

A sportosabb, mélyebbre helyezett hideglevegős szívóval szerelt autók és az alacsony beömlők különösen érzékenyek, de gyári kivitelben is minden motor sebezhető, ha a víz eléri a szívórendszert. A veszélyt fokozza, ha egy előttünk haladó nagyobb autó vagy szembejövő teherautó hullámot ver, ami hirtelen megemeli a vízszintet pont akkor, amikor áthajtunk. Budapesten a hirtelen lezúduló nyári zivatarok után a mélyebben fekvő aluljárók, aluljáró-lejtők és a Duna menti szakaszok tudnak percek alatt megtelni, és ilyenkor a vízbe hajtás nagyon is valós kockázat. A szabály egyszerű: ha nem látja az út aljzatát, és nem tudja a víz mélységét, ne hajtson bele.

Miért görbül el a hajtókar a víztől?

A hajtókar az az alkatrész, amelyik a dugattyút a főtengellyel köti össze, és a dugattyú fel-le mozgását alakítja forgó mozgássá. Normál működésnél a hajtókar a sűrített keverék és a robbanás erejét adja át, és erre bőven méretezve van. A gond akkor jön, amikor a henger tetején összenyomhatatlan víz van: a felfelé haladó dugattyú nem tud a felső holtpontig felérni, mert a víz útját állja, de a főtengely a lendületénél fogva forgatná tovább. A két erő a hajtókaron találkozik, és mivel a víz nem enged, a hajtókar az, ami megadja magát: meghajlik, elgörbül, súlyos esetben eltörik.

Az elgörbült hajtókar következménye láncszerűen terjed tovább. A meghajlott kar rövidebb lesz, ezért a dugattyú nem a megszokott magasságig jár fel, a kompresszió leesik, a motor rázkódik, kopog, és egyenetlenül jár, ha egyáltalán elindul. Ha a hajtókar eltörik, a letört darab a forgó tömeggel a motorblokk falának csapódhat, és kilyukaszthatja azt, ezt hívják a szerelők ablakos blokknak. Ilyenkor a motor menthetetlen, teljes csere vagy legalábbis komplett szétszedés és blokkcsere következik. Épp ezért a hidraulikus blokkolás gyanújánál a legfontosabb, hogy meg se próbáljuk erőltetni a motort, mert egy megúszható eset egy indítással menthetetlenné válhat.

Milyen tünetek árulják el a hydrolockot?

A legjellemzőbb tünet, hogy a motor a vízen áthajtás közben vagy közvetlenül utána hirtelen, minden átmenet nélkül leáll, mintha elvágták volna. Nem fullad le lassan, nem köhög, hanem egyik pillanatról a másikra megáll, és utána nem indul újra, vagy indításkor csak akadozva, rángatva fordul, mert a hengerben lévő víz blokkolja a forgást. Sok esetben az indítómotor is nehezen vagy egyáltalán nem tudja átforgatni a motort, mert a víz szinte beékeli a dugattyút. Ha a vízbe hajtás után ezeket tapasztalja, nagy eséllyel hydrolockról van szó, és a motor belsejében víz van.

Ha a motor a hidraulikus blokkolás után mégis elindul, akkor is árulkodó jelek maradnak: erős, fémes kopogás, kattogás a motor mélyéről, durva rázkódás, teljesítményhiány, és sokszor a motorhiba-lámpa is felgyullad, mert egy vagy több henger nem dolgozik rendesen. A kipufogóból fehér, vízgőzszerű pára jöhet, ha víz került az égéstérbe. Ha a víz az olajteknőbe is lejutott, az olaj tejeskávé színűvé, habossá válik, ami a nívópálcán jól látszik. Ezek a jelek mind arra utalnak, hogy a motor vizet szívott, és belső sérülést szenvedett, ezért a további járatás csak ront a helyzeten.

Mit tegyek azonnal, ha vizet szívott a motor?

A legfontosabb szabály, hogy ha a motor vízen áthajtás közben leállt, ne próbálja újraindítani. Az újraindítás a legrosszabb, amit tehet, mert az indítómotor vagy a beguruló autó lendülete pont azt az erőt adja a dugattyúnak, ami a vizet nekifeszíti, és ami egy megúszható vizesedésből elgörbült hajtókart, törött alkatrészt csinál. Sok motor túlélné a vízszívást, ha nem forgatnák tovább, és pont az indítási kísérlet teszi tönkre végleg. Kapcsolja ki a gyújtást, ne nyúljon a slusszkulcshoz újra, és ne toljon, ne vontasson be sebességben, mert a kerék a hajtáslánc felől is átforgathatja a motort.

A következő lépés, hogy a lehető legbiztonságosabban kijuttassa az autót a vízből, ha ez emberi erővel, tolással megoldható, majd hívjon autómentőt. Az autót vontatóval, nem saját erőből vigye szervizbe, és a szerelőnek mondja el pontosan, mi történt: milyen mély vízbe hajtott, leállt-e a motor, próbálta-e indítani. Ez az információ segít abban, hogy a szerviz a helyes sorrendben, a motor felesleges forgatása nélkül tudja bevizsgálni a bajt. Ha az utastérbe is bejött a víz, az elektronika és a biztonsági rendszerek, például a légzsákok miatt is óvatosnak kell lenni, ezért a vizes autót ne kezdje el maga szerelni.

Hogyan vizsgálja be a szerviz a hidraulikus blokkolást?

A szerviz először a motor forgatása nélkül tájékozódik: megnézi a légszűrőházat, a szívórendszert, van-e benne víz vagy iszap, és ellenőrzi az olaj állapotát a nívópálcán. Ha az olaj tejszerű, habos, az biztos jele, hogy víz jutott a motor belsejébe. Ezután kiszereli a gyújtógyertyákat vagy a dízelnél a befecskendezőket, hogy a hengerek teteje nyitott legyen, és kézzel, óvatosan átforgatja a motort. Ha valamelyik hengerben víz van, az a nyitott furaton át kilövell vagy kifolyik, és a szerelő látja, melyik hengert érintette. Ez a lépés azért fontos, mert a nyitott hengerből a víz akadály nélkül távozhat, nem feszül neki semminek.

A víz eltávolítása után a szerviz kompressziót és sűrítést mér hengerenként, hogy kiderüljön, elgörbült-e a hajtókar, sérült-e a dugattyú vagy a szelep. Az alacsony vagy egyenetlen kompresszió mechanikai kárra utal. Endoszkóppal, azaz egy vékony kamerával a gyertyafuraton át belenéznek a hengerbe, és megnézik a dugattyú tetejét, a hengerfalat, nincs-e karcolás, ütődés. Ha a mérések rendben vannak, és a hajtókar nem görbült el, akkor a víz kiürítése, olaj- és szűrőcsere, a szívórendszer kiszárítása után a motor sokszor megmenthető. Ha a kompresszió leesett, vagy kopog a motor, akkor szét kell szedni, és tételesen felmérni a belső kárt.

Mibe kerül a javítás?

A javítás ára attól függ, sikerült-e időben megállni, vagy megpróbálták-e újraindítani a motort. A legjobb esetben, ha a motor leállt, és nem forgatták tovább, a bevizsgálás, a víz kiürítése, az olaj- és szűrőcsere, a gyertyák és a szívórendszer kiszárítása, tisztítása nagyjából 40 000 és 120 000 forint között megoldható, plusz a bevizsgálás díja. Ez a kedvező forgatókönyv, amikor a motor belseje nem sérült, csak vizet kapott. Ilyenkor a legfontosabb, hogy a szerviz alaposan kiszárítson és átöblítsen mindent, mert a bennmaradt víz később rozsdásodást és további bajt okoz.

Ha a hajtókar elgörbült, vagy más belső alkatrész sérült, a költség meredeken emelkedik. A motor részleges szétszedése, a hajtókar, a dugattyú, a csapágyak cseréje már több százezer forint, és ha a hengerfal is karcos, vagy a blokk megsérült, akkor gyakran a teljes motorfelújítás vagy egy cseremotor a reális megoldás, ami autótól függően több százezertől akár egymillió forint fölé is mehet. A pontos ár mindig a kár mértékétől és az alkatrészek hozzáférhetőségétől függ. Ezért éri meg annyira a vízbe hajtás után nem indítani újra a motort: az a néhány perc önmérséklet a különbség egy kiszárítás és egy motorcsere ára között.

Hogyan előzhető meg, és mikor forduljon szervizhez?

A hidraulikus blokkolás szinte teljesen megelőzhető azzal, hogy nem hajt bele olyan vízbe, aminek nem látja az alját, és nem ismeri a mélységét. Ha mégis át kell kelnie egy elöntött szakaszon, csak akkor tegye, ha a víz biztosan a küszöb alatt marad, és akkor is lassan, egyenletesen, alacsony fordulaton, folyamatos gázzal haladjon, hogy ne verjen nagy hullámot maga elé. Ne álljon meg a víz közepén, és ne váltson, mert a hirtelen gázelvétel az orrhullámot a szívónyílás fölé emelheti. Egy hirtelen lezúduló budapesti zivatar után a mélyebb aluljárók és lejtők pár perc alatt megtelnek, ezért ilyenkor inkább keressen kerülőutat.

Forduljon szervizhez, ha bármilyen gyanú merül fel, hogy víz került a motorba, még akkor is, ha a motor első ránézésre jár. A biztonságos út, hogy a vízbe hajtás után nem indítja újra a motort, hanem autómentővel szervizbe viteti, és bevizsgáltatja. Ha a motor leállt a vízben, ha kopog, rázkódik, füstöl, vagy az olaj tejszerű, az mind azonnali szakszerű vizsgálatot kíván. Minél előbb kerül a motor szerelő kezébe, annál nagyobb az esély, hogy megússza kiszárítással és olajcserével. A halogatás, a bennmaradt víz és a további járatás viszont pont azt teszi tönkre, amit meg lehetett volna menteni.