Fékbetét csikorgás gátló lemez és paszta használata

A fékcsikorgás egyik leggyakoribb bosszúság a vezetők számára, és sokszor nem a fék hibája, hanem a nagyfrekvenciás rezgés okozza. A csikorgásgátló lemez és a megfelelő fékpaszta éppen ezt a rezgést hivatott csillapítani. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan és hová kell ezeket helyesen alkalmazni, és mit ér el velük.
Röviden
Gyors összefoglaló a türelmetlenebbeknek:
- A fékcsikorgás egyik leggyakoribb bosszúság a vezetők számára, és sokszor nem a fék hibája, hanem a nagyfrekvenciás rezgés okozza. A csikorgásgátló lemez és a megfelelő fékpaszta éppen ezt a rezgést hivatott csillapítani. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan és hová kell ezeket helyesen alkalmazni, és mit ér el velük.
- Mire való a csikorgásgátló lemez és a fékpaszta.
- Miért csikorog a fék, és mi váltja ki a hangot.
- Hová kerül a fékpaszta, és hová nem szabad.
Mire való a csikorgásgátló lemez és a fékpaszta?
Fontos hangsúlyozni, hogy sem a lemez, sem a paszta nem kerülhet a fékbetét súrlódó, tárcsához érő felületére, mert az rontaná a fékhatást. A csikorgás megszüntetése a rezgés csillapításán és a betét szabad, akadásmentes mozgásán múlik. A helyes alkalmazás tehát a hátoldal és a csúszó felületek kezelését jelenti. A rossz helyre juttatott paszta ezzel szemben veszélyes lehet.
Miért csikorog a fék, és mi váltja ki a hangot?
A fékcsikorgás oka a fékbetét, a féktárcsa és a féknyereg között kialakuló nagyfrekvenciás rezgés, amely a hallható tartományba esve éles, magas hangot kelt. Ez a rezgés akkor erősödik fel, ha a betét minimális játékkal beragad, ha a felületek rozsdásak, szennyezettek, vagy ha a betét anyaga és a tárcsa rezonanciába kerül. A hang tehát nem feltétlenül kopás, hanem gyakran rezgési jelenség. Nedves, párás időben átmenetileg is jelentkezhet.
Vannak azonban olyan csikorgások, amelyek valódi hibát jeleznek: sok fékbetét kopásjelző fémfüllel van ellátva, amely elkopott betétnél a tárcsához érve figyelmeztető hangot ad. Ezt a folyamatos, kopás okozta csikorgást nem szabad összekeverni a rezgés okozta zajjal. Ezért a csikorgás okát mindig érdemes megvizsgáltatni. Csak a helyes diagnózis után dönthető el, hogy paszta és lemez segít-e, vagy betétcsere szükséges.

Hová kerül a fékpaszta, és hová nem szabad?
A fékpaszta a betét és a féknyereg érintkező, csúszó felületeire, a betétfülekre, a vezetőpályákra és a féknyereg csúszócsapjaira kerül, ahol a súrlódást csökkenti és a szabad mozgást biztosítja. A betét hátoldalára is felvihető vékony rétegben, hogy csillapítsa a rezgést a dugattyú és a betét között. Ezeken a pontokon a paszta megakadályozza a beragadást és a rezonanciát. A helyes, célzott alkalmazás a csendes fék kulcsa.
Szigorúan tilos a pasztát a fékbetét súrlódó felületére vagy a féktárcsára juttatni, mert az drasztikusan rontja a fékhatást, és balesetveszélyes. A túl sok paszta szintén káros, mert a hőben szétfolyhat és a tárcsára kerülhet. Ezért a pasztát mindig vékonyan, csak a megfelelő pontokra kell felvinni. A tisztaság és a pontos munka itt biztonsági kérdés.
Milyen fékpasztát használjon a szerelő?
A fékpasztának magas hőállóságúnak kell lennie, mert a fékrendszer üzem közben jelentősen felmelegszik, és a közönséges kenőanyagok kiégnének vagy szétfolynának. Léteznek kifejezetten fékrendszerhez fejlesztett, kerámiaalapú vagy fémtartalmú, magas hőtűrésű zsírok, amelyek ellenállnak a hőnek és a víznek. Ezek nem támadják meg a gumi- és műanyag alkatrészeket, például a csúszócsapok porvédőit. A megfelelő paszta megválasztása a tartós, csendes működés feltétele.
Fontos, hogy a paszta összeférjen a fékrendszer gumi alkatrészeivel, mert a nem megfelelő zsír megduzzaszthatja vagy tönkreteheti a porvédőket és a tömítéseket. A réz- vagy kerámiaalapú fékzsírok elterjedtek, de mindig az adott alkalmazásnak megfelelőt kell választani. Az olcsó, alkalmatlan kenőanyag több kárt okoz, mint hasznot. Ezért a szerviz mindig célra fejlesztett fékpasztát használ.

Mi a szerepe a csikorgásgátló lemeznek?
A csikorgásgátló lemez, más néven shim, a fékbetét hátoldalára rögzített vékony fém- vagy kompozitréteg, amely mechanikusan csillapítja a betét rezgését. A lemez megváltoztatja a betét rezonanciáját, így a csikorgást okozó frekvencia nem alakul ki vagy jelentősen csökken. Sok gyári fékbetét eleve ilyen lemezzel érkezik, mert a gyártók is tudják, hogy a rezgéscsillapítás fontos. A lemez tehát a paszta mellett a másik fő csendesítő eszköz.
A lemez akkor működik jól, ha ép, tisztán felfekszik, és a betéthez megfelelően rögzül, ezért sérült vagy elvált lemezt nem szabad visszaszerelni. Egyes esetekben a lemez és a paszta együttes alkalmazása adja a legjobb eredményt. A shim önmagában nem pótolja a helyes szerelést és a tiszta felületeket. A rezgéscsillapítás így több elem összjátékán múlik.
Megszünteti-e a paszta minden fékcsikorgást?
A fékpaszta és a csikorgásgátló lemez a rezgés okozta csikorgások jelentős részét megszünteti, de nem minden zajra jelent megoldást. Ha a csikorgást elkopott fékbetét, kopásjelző, erősen barázdált vagy deformálódott tárcsa okozza, akkor a paszta nem segít, mert ott valódi mechanikai hiba áll a háttérben. Ilyenkor a betétek vagy a tárcsák cseréje szükséges. A paszta tehát a rezgést kezeli, nem a kopást.
Bizonyos fékbetét-anyagok természetüknél fogva hajlamosabbak a csikorgásra, különösen az erős, sportos betéteknél. Ezeknél a megfelelő paszta és lemez sokat javíthat, de a teljes csend nem mindig érhető el. A reális elvárás az, hogy a zavaró zaj érezhetően csökkenjen. A tartós megoldás mindig a helyes diagnózison és a minőségi alkatrészeken alapul.
Hogyan zajlik a szakszerű fékbetétcsere?
A szakszerű fékbetétcsere során a szerelő leszereli a féknyerget, kiveszi a régi betéteket, és alaposan megtisztítja a féknyereg tartóját, a vezetőpályákat és a csúszócsapokat a rozsdától és a szennyeződéstől. Ellenőrzi a féktárcsa állapotát, vastagságát és felületét, mert a kopott vagy barázdált tárcsa a betétcsere hatását is befolyásolja. A dugattyút óvatosan visszanyomja, és ellenőrzi a porvédők épségét. Ezután következik a tiszta, előkészített felületek kezelése.
A csere során a szerelő a megfelelő pontokra felviszi a fékpasztát, felhelyezi a csikorgásgátló lemezt, ha az szükséges, és beszereli az új betéteket úgy, hogy azok szabadon mozogjanak. A munka végén többször lenyomja a fékpedált, hogy a betétek felfeküdjenek, és ellenőrzi a fékfolyadék szintjét. Az első kilométereken a betétek beköszörülődnek a tárcsához. A gondos, tiszta szerelés a csendes és biztonságos fék alapja.
Milyen hibát okozhat a helytelen paszta vagy szerelés?
A helytelenül alkalmazott fékpaszta a legnagyobb kockázat, mert ha a súrlódó felületre vagy a tárcsára kerül, drasztikusan csökkenti a fékhatást, és balesetet okozhat. A nem hőálló vagy a gumit támadó zsír a porvédőket és a csúszócsapokat teheti tönkre, ami a féknyereg beragadásához vezet. A túl sok paszta a hőben szétfolyva szintén a tárcsára juthat. Ezért a paszta helyes megválasztása és adagolása biztonsági kérdés.
A gondatlan szerelés, például a beragadó, szabadon nem mozgó betét, egyenetlen kopást, rángató fékezést és a betétek gyors elhasználódását okozhatja. A tisztítatlan, rozsdás vezetőpályák miatt a betét megszorulhat, és a fék folyamatosan súrlódhat, ami túlmelegedéshez vezet. Ezek a hibák nemcsak zajt, hanem valós veszélyt is jelentenek. A budapesti 1autoszervizben a fékbetétcserét mindig a felületek szakszerű előkészítésével végezzük.
A blokkolásgátló működésének műszaki hátteréről a Wikipédia részletes szócikke is olvasható (angol nyelven).
Az autója is ezt a hibát mutatja?
A cikk általános tájékoztatás; a konkrét hibát mindig érdemes szakemberrel megnézetni. Hívjon minket, és segítünk.