Autó biztosítéktábla rajz: Hogyan találjuk meg a kiégett biztosítékot?

Amikor egy elektromos fogyasztó - az ablakmosó, a szivargyújtó, a rádió vagy egy lámpa - hirtelen nem működik, gyakran egyetlen kiégett biztosíték az ok. A biztosítéktábla rajza megmutatja, melyik biztosíték melyik áramkört védi, így célzottan megtalálható a hibás darab. Ebben a cikkben végigvesszük, hol vannak a biztosítéktáblák, hogyan olvasható a rajz, és hogyan cserélhető biztonságosan a kiégett biztosíték.

Hol találja meg a biztosítéktábla rajzát?

Ha a fedélen lévő ábra idővel lekopott, vagy a kézikönyv nincs meg, akkor a jármű típusa és gyártási éve alapján a pontos kiosztás beszerezhető. Fontos, hogy mindig a saját autójához tartozó rajzot használja, mert még ugyanazon a modellen belül is eltérhet a kiosztás a felszereltségtől függően. A rajz nélküli, találgatáson alapuló keresgélés időpazarló, és könnyen rossz biztosíték cseréjéhez vezet. A pontos ábra ezzel szemben néhány perc alatt a helyes áramkörhöz vezet.

Hány biztosítéktábla van egy autóban?

A legtöbb személyautóban nem egy, hanem több biztosítéktábla található. A leggyakoribb helyek: a műszerfal egyik vége a vezető felőli oldalon, a kesztyűtartó mögött vagy alatt, a lábtérben, valamint a motortérben, az akkumulátor közelében. Nagyobb, jobban felszerelt autóknál a csomagtérben is lehet egy további tábla, különösen ott, ahol az akkumulátort hátra építették. A rajz mindig jelzi, hogy az adott biztosíték melyik táblán keresendő.

Az egyes táblák eltérő feladatot látnak el: a motortéri doboz jellemzően a nagyobb áramú fogyasztókat, a hűtőventilátort, az önindítót és a fő áramköröket védi, míg a belső táblák a kényelmi és világítási áramköröket. Ezért ha egy fogyasztó nem működik, először tudni kell, melyik táblán van a hozzá tartozó biztosíték. A rajz és a fogyasztó megnevezése ebben segít. A motortéri dobozban gyakran nagyobb, úgynevezett maxi biztosítékok és relék is helyet kapnak.

Hogyan ismeri fel a kiégett biztosítékot?

A hagyományos késes biztosíték átlátszó műanyag házában jól látható a fémszalag, amely a két érintkezőláb között fut. Ha ez a szalag ép, a biztosíték rendben van; ha megolvadt, elszakadt vagy megfeketedett, akkor kiégett. A vizsgálathoz a biztosítékot ki kell húzni a helyéről egy biztosítékkihúzóval, amely sok dobozban megtalálható. Fény felé tartva a szalag épsége egyszerűen megítélhető, de a hajszálvékony szakadás néha csak alapos ránézésre látszik.

Pontosabb módszer a mérés: sok késes biztosíték tetején két apró nyílás van, amelyeken keresztül egy próbalámpával vagy multiméterrel a biztosíték kihúzása nélkül is ellenőrizhető, hogy átfolyik-e rajta az áram. Bekapcsolt gyújtásnál, ha a biztosíték mindkét lábán van feszültség, akkor ép; ha csak az egyiken, akkor kiégett. Ez a módszer gyorsabb, és nem kell találgatni, melyik biztosítékot húzza ki. A multiméter folytonosságmérő állása szintén egyértelmű képet ad a kihúzott biztosítékról.

Mit jelentenek a biztosítékok színei?

A késes biztosítékok színe szabványos módon jelzi az áramerősséget, amelyre méretezték. Így ránézésre megállapítható, hogy egy adott helyre hány amperes biztosíték való, anélkül, hogy a ráírt számot silabizálni kellene. A színkód egységes a különféle gyártók között, ezért a csere során a szín is segít a helyes érték kiválasztásában. A biztosítékok emellett méretben is eltérnek: van mini, normál és maxi kivitel, amelyek nem cserélhetők fel egymással.

A csere legfontosabb szabálya, hogy mindig azonos áramerősségű biztosítékot tegyen a kiégett helyére. Soha ne tegyen nagyobb értékűt abban a reményben, hogy az „erősebb lesz és nem ég ki” - a biztosíték épp azért van ott, hogy egy adott áram felett megszakítsa az áramkört, és megvédje a vezetékeket a túlterheléstől és a tűztől. A túlméretezett biztosíték mellett a vezeték melegedhet, olvadhat, akár kigyulladhat. Ezért a helyes érték betartása biztonsági kérdés.

Miért ég ki újra a biztosíték?

Ha egy frissen cserélt biztosíték azonnal vagy rövid időn belül ismét kiég, az szinte biztosan zárlatot jelez az adott áramkörben. A biztosíték ilyenkor helyesen működik: megvédi a vezetéket a túláramtól, amit egy sérült szigetelés, egy összeért vezeték vagy egy tönkrement fogyasztó okoz. Ilyenkor hiába cserélgeti a biztosítékot, a valódi hiba a vezetékezésben vagy a fogyasztóban van, azt kell megtalálni és megjavítani.

A zárlat megkeresése módszeres munka: az érintett áramkör vezetékeit végig kell vizsgálni, különösen a mozgó, dörzsölődő helyeken, például az ajtócsuklóknál vagy a csomagtérfedél átvezetésénél, ahol a szigetelés kikophat. A hibát méréssel és a vezetékek átvizsgálásával lehet behatárolni. Semmiképp ne tegyen a helyére nagyobb biztosítékot vagy fémdarabot a probléma megkerülésére, mert az komoly tűzveszélyt jelent. Az ismétlődő kiégés mindig szakszerű hibakeresést kíván.

Milyen szerszám kell a biztosítékcseréhez?

A biztosítékcsere egyszerű művelet, de néhány eszköz sokat segít. A legfontosabb a biztosítékkihúzó, egy apró műanyag csipesz, amely a legtöbb biztosítékdobozban megtalálható; ezzel sérülésmentesen és biztonságosan kiemelhető a szoros biztosíték. Hasznos egy próbalámpa vagy egy egyszerű multiméter is, amellyel a kiégés kihúzás nélkül is ellenőrizhető. Célszerű pótbiztosíték-készletet tartani az autóban, amely a leggyakoribb értékeket tartalmazza.

A csere előtt érdemes a gyújtást kikapcsolni, hogy az áramkör feszültségmentes legyen, különösen a nagyobb áramú fogyasztóknál. A késes biztosítékot egyenesen kell kihúzni és benyomni, ferdítés nélkül, hogy a lábak ne hajoljanak el. Ha a foglalat elszíneződött vagy megolvadt, az túlterhelésre vagy laza érintkezésre utal, ilyenkor a puszta biztosítékcsere nem elég. A jó minőségű, szabványos biztosíték használata itt is fontos, mert a gyenge minőségű darab hamis érintkezést és melegedést okozhat.

Mi a különbség a biztosíték és a relé között?

A biztosíték és a relé gyakran egymás mellett, ugyanabban a dobozban ül, de eltérő a feladatuk. A biztosíték védőelem: egy meghatározott áram felett a fémszalag megolvad, és megszakítja az áramkört, így óvja a vezetéket. A relé ezzel szemben egy elektromosan vezérelt kapcsoló, amely egy kis vezérlőárammal nagy áramú fogyasztót kapcsol be és ki, például a hűtőventilátort vagy a fényszórót. A kettő tehát nem helyettesíti egymást.

Ha egy fogyasztó nem működik, de a biztosítéka ép, akkor a hiba lehet a hozzá tartozó relében, amelynek érintkezői beéghetnek vagy kopottá válhatnak. A relé cseréje sokszor egyszerű, mert a legtöbb dugaszolható kivitelű, és a biztosítékdoboz rajza a reléket is jelöli. Egy azonos típusú relével gyorsan kipróbálható, hogy valóban az-e a hibás. Ha bizonytalan, hogy a biztosíték, a relé vagy maga a fogyasztó a hibás, a méréssel járó hibakeresés adja meg a választ.

Mikor kérjen szakértői segítséget?

A biztosíték cseréje a legtöbb autósnak önállóan is megy, ha megvan a rajz és a megfelelő pótbiztosíték. Szakemberre akkor van szükség, ha a biztosíték ismételten kiég, mert az zárlatot jelez, és a hiba megkeresése méréssel, a vezetékek átvizsgálásával jár. Szintén szakértelmet kíván, ha több fogyasztó egyszerre nem működik, ha a foglalat megolvadt, vagy ha a hiba egy vezérlőegységhez vagy adathálózathoz kapcsolódik.

A budapesti 1autoszervizben az elektromos hibák keresését műszeres méréssel végezzük: megkeressük a zárlatot, ellenőrizzük a reléket, a csatlakozókat és a vezetékeket, és csak a valóban hibás alkatrészt cseréljük. Az elektromos hibakeresés türelmet és tapasztalatot igényel, mert a hiba sokszor egy nehezen hozzáférhető ponton, egy kikopott vezetéknél rejtőzik. Ha a biztosítékcsere nem oldja meg a problémát, érdemes szakemberhez fordulni, mielőtt komolyabb kár keletkezik.